Tragédiába torkollt a görög sztrájk

A nemzetközi pénzügyi segélyért cserébe kikényszerített megszorító intézkedések elleni tüntetések erőszakba torkollottak Görögországban, és halálos áldozatokat is követeltek. A közszolgáltatások leálltak, és a dél-európai országban lényegében megdermedt az élet. Közben a legfőbb hitelező kelletlen szerepét játszó Németországban politikai vita dúl a pénzügyi mentőakcióról.

Ellentmondásos kép. Helyszíni tudósítások szerint a görög főváros belső területein, a turisztikailag központi negyedekben a legtöbb kisebb üzlet nyitva tart, mert tulajdonosaik úgy vélik, hogy részvételük a sztrájkban nem oszt vagy szoroz, ugyanakkor nem hajlandók lemondani egy-két napi bevételről. Athénban ugyanúgy telve vannak a kávézók és a bárok, mintha nem lenne válság, s az adósságcsapdában vergődő ország nem került volna a pénzügyi összeomlás szélére. (MN)

Nem közlekedtek tegnap a repülőgépek, a vonatok és a kompok Görögországban, s az iskolák, a kórházak, illetve a hivatalok többsége is zárva maradt. Noha a szakszervezetek felszólításának messze nem tett mindenki eleget, az ország működőképességét alapvetően befolyásoló kulcságazatok leállása miatt lényegében leállt az ország normális működése is. Rövid időn belül ez a harmadik általános sztrájk itt.
Athén utcáin tiltakozó menetek vonultak, sokszor a kormányzati épületek közelében. Többek között azt skandálták, hogy a parlamenti képviselők tolvajok. A vehemensebb demonstrálók egy ötvenfős csoportja megrohanta a parlamentet, igaz, a rendőrség könnygázfüggönye meghátrálásra késztette őket. A tüntetők felgyújtottak egy helyi adóhivatalt és egy bankot is, ahol a tovaterjedő lángoknak legalább három ember esett áldozatul.
A szocialista Jeórjiosz Papandreu kormánya által több hullámban bevezetett megszorító intézkedések ellen az a leggyakoribb vád, hogy egyben el is vágják a majdani kilábalás előtt az utat. Miközben a hitelezők követeléseinek engedve befagyasztották a béreket, csökkentették a nyugdíjakat és növelték az adókat (az áfa három hónap alatt 19-ről 23 százalékra emelkedett), arra nem körvonalazódik program, hogy az óriási mérvű kormányzati korrupciót miként szorítanák vissza. A szakszervezetek panasza szerint az intézkedések elsősorban a kisebb, havi 500 eurónál kevesebb jövedelműeket, például a nyugdíjasokat sújtják.
Egyes lépések pedig egyenesen újabb súlyos terheket zúdítanak a megterhelt államháztartásra. Ilyen az állami végkielégítések radikális csökkentése, amely a BBC szerint eddig több tízezer állami munkavállalót (katonákat, tanárokat, egészségügyi dolgozókat) ösztönzött arra, hogy az intézkedések hatálybalépése előtt nyugdíjazását kérte. A totális pénzügyi instabilitás időszakában az állam nyakába szakadó újabb jelentős teher aligha szolgálja a pénzügyi kilábalást.
A görög társadalommal fizetendő ár papíron nagyon egyszerűn fest. 2014-re a jelenlegi 13,6 százalékos GDP-arányos hiányt a maastrichti kritérium szerinti három százalékra kell mérsékelni. A 110 milliárd eurós segélycsomagból nyolcvanat az Európai Unió ad össze, a többit a Nemzetközi Valutaalap. Az EU-s összeg legnagyobb tételét, 22,4 milliárdot a legerősebb gazdasági hatalom, Németország bocsátja Athén rendelkezésére, ám az ezt hivatalossá tevő – tegnap kezdődött – törvényalkotást viták kísérik Berlinben. Bár a kancellár szerint egész egyszerűen a mentőcsomagtól függ Európa jövője, egy láncreakció elkerülése, még a kormánypárt kötelékében is vannak olyanok, akik ellenzik az intézkedést, mert abban nem látnak garanciákat. Angela Merkel a most ellenzékben lévő szociáldemokraták és Zöldek szemére vetette, hogy nem éltek kellő szigorral Görögország euróövezeti csatlakozásakor, ami a felelőtlen költekezés és ezzel a jelenlegi válság kiindulópontja volt.