Kérdés azonban, hogy az eurót sajátként még nem használó országok hozzájáruljanak-e ennek finanszírozásához. A brit Alistair Darling például azt mondta, hogy „az euró támogatása az euróövezeti országok dolga”. Nagy-Britannia szerint mindent el kell követni a tőkepiacok stabilizálásáért, de brit részről ez nem jelentheti az euró támogatását. Svéd kollégája, Anders Borg viszont úgy nyilatkozott, országa kész megfontolni a részvételt az alap finanszírozásában.
A pénzügyminiszterek közül vasárnap többen is hangoztatták annak fontosságát, hogy az Európai Központi Bank is kapjon részt a válságmechanizmusban. Értesülések szerint a tárgyalt lehetőségek között van az Európai Valutaalap létrehozása, illetve annak a lehetőségnek az euróövezetre való kiterjesztése is, amelyből jelenleg csak euróövezeten kívüli EU-országok juthatnak uniós támogatáshoz. Közben Brüsszelből szállították kórházba Wolfgang Schauble német pénzügyminisztert, miután ellentétes hatást váltott ki nála a műtétje után alkalmazott gyógyszer.
Az EU után az IMF is jóváhagyta a görögöknek a 110 milliárdos hitelből három év alatt nyújtandó 30 milliárd eurós hitelkeretet.
*
A görög kormány a 110 milliárdos EU–IMF-mentőöv kapcsán várhatólag ma véglegesíti tervei egyik utolsó elemét: a nyugdíjkorhatárt egységesen 65 évre emelik néhány éven belül. Ha a program működik, és gyorsabban sikerül csökkenteni az (államháztartási) hiányt, mint ahogy megkövetelik tőlünk, akkor visszatérhetünk a tárgyalóasztalhoz, és megmenthetünk egyes dolgokat. Nem annyira a közvetett adók oldalán, de esetleg javítani lehet valamit a jövedelmeken – idézte tegnap az MTI Jeórjiosz Papakonsztantinu pénzügyminisztert.
Barack Obama egy, az orosz televízió 1. csatornájának a Fehér Házban még csütörtökön adott, ám szombaton sugárzott interjújában aggályának adott hangot a görög válsággal kapcsolatban. Az amerikai elnök szerint az európaiak azonban megértették, hogy a dolog nagyon súlyos. – Ha sikerült stabilizálnunk az európai helyzetet, ez egyaránt jó lesz az Egyesült Államok és Oroszország számára is – mondta az MTI által is idézett Obama. Hozzátette: a görög válság és annak a világ piacaira gyakorolt hatása „komoly veszélyt” jelent az Egyesült Államokra.
Közben az athéni To Vima napilap közzétette a válsággal kapcsolatos legfrissebb közvélemény-kutatásokat. Ezek szerint a megkérdezettek 55,2 százaléka elfogadja a takarékossági intézkedéseket, 56,3 százaléka a fizetéscsökkentést választja, ha az alternatíva a nemzeti csőd, és 71,3 százaléka óhajtja, hogy a pártok működjenek együtt a válság leküzdésében. Az MTI által is idézett felmérés megkérdezetteinek 53,2 százaléka vélte úgy, hogy az elégedetlenségnek utcai tüntetésekkel is hangot kell adni, de 63,5 százaléka tudja, hogy a tüntetések nem fogják megakadályozni a programot.
A brazil baloldali elnök még szombaton kijelentette, véleménye szerint az EU túl sokat várt a görög állam megsegítésével. Luiz Inácio „Lula” da Silva szerint Görögország már 2008-ban súlyos pénzügyi nehézségekkel küszködött, és már akkor, a válság kirobbanásakor nyilvánvaló ténynek számított, hogy az uniós tagállam intenzív terápián van, és mielőbb orvosra van szüksége. Guido Mantega szerint Brazília 286 millió dollárral járult hozzá az IMF görög segélycsomagjához. A brazil pénzügyminiszter azt is közölte, a felajánlás egyáltalán nem rendíti meg a már 245 milliárd dolláros brazil devizatartalékokat. Hozzátette, csak néhány brazil magánbank vett görög államadósság-papírokat, de elhanyagolható mennyiségben.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
