Az EKF fő gátja a bürokrácia volt

Ha megkésve is, Európa kulturális fővárosa épül és szépül, csakhogy a pécsiek nélkül. Még az évad elején járunk, a Pécs 2010 pályázatban érintett szakértők a Kortárs Építészeti Központ keddi vitaestjén máris levonták a tanulságot. Bár a programok sikerrel futnak, a helyiek eltávolodtak Pécs ügyétől, és a beruházások ellenére a város jövőjére kiható léptékváltás is elmaradt.

Essen, Isztambul és Pécs az UNESCo-ban. Essen, Isztambul és Pécs, Európa idei kulturális fővárosai mutatkoztak be kedden az ENSZ párizsi székházában. Az UNESCO-nagykövetek egymás kulturális fővárosát mutatták be a tagállamoknak. Németország képviselője a „mediterrán hangulatú, csodálatos építészetű” Pécset a párbeszéd és az integráció szimbólumaként méltatta. Bogyay Katalin UNESCO-nagykövet meggyőződése, hogy Magyarország együttműködések formájában tudja láthatóbbá tenni magát. (T. A.)

Kulturális alapú városfejlesztés és kreatív gazdaság. Aligha akad olyan európai nagyváros, amelynek vezetői ne ezzel a két kulcsfogalommal kezdenének minden fejlesztéssel kapcsolatos tanácskozást. Ausztriában már minden tizedik vállalat a hagyományt és az innovációt összeolvasztó kreatív gazdaságban tevékenykedik, erre tett fel mindent az Európa kulturális fővárosa (EKF) 2010 program németországi nyertese, a Ruhr-vidék és a magyar befutó, Pécs is. A város 2005-ben a kulturális alapú városfejlesztés ambíciójával feszült neki a majdnem lehetetlennek, és az EKF-programok trendjét követve – programhangsúlyos tervek helyett – beruházásokra, csaknem 35 milliárd forint értékű városfejlesztésre adta be a pályázatát. Öt év balszerencsével súlyosbított kálvária után oda jutottunk, hogy miközben a programok már futnak, és a pécsi bazilika például csak idén májusban annyi látogatót könyvelhetett el, mint tavaly egész évben, a beruházásoknak csak egy része készült el.
– A hibát ott követtük el, hogy új társadalmi tér építése helyett buzgó betonozásba kezdett Pécs, ráadásul a város időközben elvesztette a civileket. Abban sem vagyok biztos, hogy ami a város lelkének gyarapítása helyett megépült, arra szükség volt Pécsnek. Európa kulturális fővárosa egyelőre nem működik a kreatívokat vonzó légypapírként. Jó istálló lehetne, tele lendülettel, ehelyett létrehozott elmaradt beruházásokat, és megvalósított a fejlődési pályájához képest túlzó elképzeléseket – összegezte véleményét az Iparművészeti Múzeumban rendezett nyilvános vitaesten Gauder Péter, a Pécs befektetési portfólióját készítő cég, és a StudioMetropolitana NKft. ügyvezetője.
A város az első perctől öt kulcsfontosságúnak ítélt beruházás megvalósításában gondolkodott – szinte az összes megvalósítása csúszott. A Dél-dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont és a Pécsi Konferencia- és Koncertközpont átadását az év végére, a pécsi kerámiagyár helyére megálmodott Zsolnay kulturális negyed befejezését több fázisban jövő év februárjáig, a nagy kiállítótér nyitását augusztusra tervezik, és fokozatosan megújulnak Pécs közterei is.
– Új típusú városi modell megalapozására vállalkoztunk, de a sok beruházástechnikai bonyodalom, a városvezetésben bekövetkező változások, és az, hogy a politika röviddel a pályázat megnyerése után már meggátolta, hogy a szakmailag kompetens civilek, a helyi értelmiség részt vehessen a döntésekben, mind ellenünk dolgozott – magyarázta Horváth András, a Dél-dunántúli Építészkamara elnöke.
Egy dologban mindenki egyetértett: a Pécs 2010 program megvalósításának fő gátja az első perctől a bürokrácia volt. Somlyódi Nóra, a Pécs 2010-ről ősszel megjelenő könyv szerzője szerint a városi önkormányzatok öt évvel ezelőtti beadványaiból összeállna a magyar valóság katasztrófatablója, és bár Pécset adottságainál fogva nem lehet elrontani, az elmúlt négy-öt év elég volt, hogy a helyi értelmiségből kiölje a város ügye iránti elkötelezettséget. Nagy Csaba, Pécs alpolgármestere szerint reális ambíció volt, hogy a baranyai székhely, amelynek éves költségvetése összesen annyi, mint az EKF-beruházások keretösszege, szűk másfél év alatt képes is lesz beépíteni a városba ezt a pénzt, csakhogy az állami bürokrácia nem tudott felnőni a feladathoz. – Az évad irányítási szervezete leszerepelt, ettől azonban még nem kell temetni semmit – hangsúlyozta. Merza Péter fejlesztési igazgató (Pécs 2010 Menedzsment Központ) szerint ha nem is a tervek szerint, de a beruházások elkészültével még bekövetkezhet az a léptékváltás, amely Pécset a jövőben új szerepbe helyezheti.
Nem így akarta, mégis Pécs lett a magyar valóság állatorvosi lova – összegezték az elmúlt öt évet a hozzászólók. Ha már így lett, a város akár előre is menekülhet. A vitázók receptje szerint porhintés helyett fel kell mutatni a tényeket, időben levonni a tanulságokat, visszavezetni a városhoz az eltávolodott civileket, javítani a kommunikáción és akkor a Pécs 2010 mérlege az évad végére akár pozitívra is billenhet.