Egy rövidlátnok

Ismét megszólalt – a cselédsajtóban, persze – Gyurcsány Ferenc rosszemlékű exkormányfő. Végeredményben nem mondott semmi rendkívülit, szokása szerint pózolt, sóhajtozott, a kezét tördelte, amolyan hoppon maradt vénkisasszonyra emlékeztetett, akinek meggyőződése, hogy még mindig az ő kezéért párbajoznak a Vérmezőn. Egy kiöregedett, hervadt primadonna affektált szánalmasan a képernyőn, s valószínűleg ő sem hitt abban, amit mondott, de azért csak mondta, mondta. Az ezúttal nyájas műsorvezető (Kálmán Olga, ATV) pedig hagyta, hadd beszéljen.
Az őszödi trágár most látnokot alakított, kicsit következetlenül. Először azt mondta, nem lehet kizárni, hogy a következő időszakban kettészakad az MSZP, majd azt ecsetelte, hogy rendbe fogja rakni, és egyben fogja tartani a pártot. Tervei szerint egy-két évig nem vállal formális politikai szerepet, merthogy momentán nincs benne elegendő ambíció, de majd megint lesz, és akkor lehozza a csillagot is az égről. Megtudhattuk azt is, hogy Gyurcsány Ferenc, amellett, hogy a blogját írja és ábrándozik, komoly terveket dédelget az általa vezetett Táncsics Alapítvánnyal kapcsolatban. Hamarosan nagyobb fordulatra kapcsolnak, lesz nyári egyetemük, sőt, egyesítik a progresszív baloldalt. (Később talán a világ proletárjait is.) Még hallani fogunk róla, sugallta a bukott oligarcha. (Erre egyébként van esély, lám, már Demszky is dőlni látszik…) Ha én vagyok a riporter, megkérdezem a vendégemet, mit szól ahhoz, hogy nyáron árvízkárosult lengyel gyerekek jönnek a balatonőszödi kormányüdülőbe, ahol ő olyan jóízűeket, korszakosakat káromkodni szokott.