Röviden

Kirgizisztáni menekülthullám
Genf. Az ENSZ legfrissebb becslése szerint az etnikai alapú erőszakcselekmények elől már legalább 400 ezer lakos menekült el otthonából Kirgizisztán déli részén – közölte tegnap Genfben a világszervezet humanitárius segítségnyújtást koordináló hivatalának szóvivője. Az otthonukból elmenekültek, de az országon belül maradtak száma már mintegy 300 ezer, az Üzbegisztánba menekültek száma pedig
75 ezer és 100 ezer között van, de ez csak a felnőttek száma
– mondta Elisabeth Byrs. Közben szemtanúk szerint lassan rendeződni látszik
a helyzet a dél-kirgizisztáni Osban és Dzsalálábádban, de a közállapotok még mindig nyomorúságosak a két városban, amely az elmúlt héten súlyos etnikai zavargások helyszíne volt. (MTI)

Akcióban a BP
Houston. Újabb szivattyúrendszert helyezett üzembe a BP olajvállalat a Mexikói-öböl mélyéről feltörő kőolaj összegyűjtése érdekében tegnap – közölte maga a társaság.
A még június harmadikán üzembe helyezett első rendszer eddig összesen 160 400 hordónyi kőolajat hozott a felszínre a széttört olajkút fölé telepített „sapkából”. Az első rendszer naponta 18 ezer hordónyi olaj kiszivattyúzására volt képes. (MTI)

Új feketelista
Washington. Az amerikai kormány az ENSZ Biztonsági Tanácsa által Teherán ellen elrendelt újabb szankciókat alkalmazva kibővítette a büntetőintézkedésekkel sújtott iráni vállalatokról és tisztségviselőkről készített feketelistáját. A washingtoni pénzügyminisztérium helyi idő szerint szerdán közleményben számolt be a lista bővítéséről.
A már eddig is hosszú listára további több mint három tucat iráni vállalat és tisztségviselő neve került fel. (MTI)

Washington nem reagál
Budapest. Az Egyesült Államokból, hivatalos szintről eddig nem érkezett reagálás a magyar állampolgársági törvény megváltoztatására. A napokban Budapesten járt Nancy McEldowney európai és eurázsiai ügyekért felelős külügyi államtitkár lapunk kérdésére azt válaszolta: náluk a regionális kapcsolatok és együttműködés kapcsán került szóba ez a téma. Washington álláspontja szerint amikor két NATO-tagország között vitás kérdések merülnek fel, akkor annak megoldását a párbeszédre, visszafogottságra és együttműködésre kell alapozniuk. Mint elmondta, budapesti tárgyalásain is azt tapasztalta, hogy erős egyetértés van a kérdés megközelítésének mikéntjében. (Z. G.)