Ugrik a „görög kölcsön”?

(Pozsony)

Szlovákiában éles vitát váltott ki politikai és szakmai körökben, hogy Robert Fico kormánya kötelezettséget vállalt – az eurózóna többi országához hasonlóan – Görögország megsegítésére. A görög államcsőd elkerülése 816 millió euróval (mintegy 228 milliárd forinttal) terheli meg északi szomszédunk költségvetését.
Az ellenzéki pártok elvből elutasították a támogatást, mondván, Szlovákia jelentősen csökkentette a szociális kiadásokat, így feszültségeket okoz a „másokra kidobott pénz”. Robert Fico szemére vetették, hogy nem tudta meggyőzni az eurózóna országait, Szlovákia az eurózóna legszegényebb országa, a 698 eurós átlagkereset egyharmada a görögországinak, miközben a nyugdíjak a görög ellátmány nyolcadát jelentik, átlagosan mindössze 394 eurót.
Közgazdászok ennél is élesebben fogalmaznak, azt állítva, hogy Szlovákia maga is a „görög úton jár”. Felhívták a figyelmet, hogy tavaly a gazdaság jelentős zsugorodása mellett megugrott a költségvetési hiány és az államadósság. Figyelmeztettek arra is, hogy a 816 millió euró, amit a szlovák kormány Görögországnak készül kölcsönözni, az erre az évre tervezett költségvetési bevételek csaknem nyolc százalékát teszi ki, s az összeget hitelként kell felvennie az országnak. Ez évre ismét hét százalék körüli költségvetési deficitet várnak a gazdasági szakértők, akik nem tartják kizártnak, hogy az ország eladósodása az év végére 50 százalék fölé emelkedik. Mindez azt jelenti, hogy két év leforgása alatt a szlovák államadósság után fizetendő kamatteher megduplázódik. A szakemberek emellett állítják: ha a szlovák kormány az eurózóna Görögországról szóló tárgyalásain őszintén tájékoztatta volna partnereit a „riasztó számokról”, akkor mindenki belátta volna, hogy Szlovákia gazdasága nem viseli el a görögök számára kirótt segítség mértékét. A felmérések azt mutatják, a lakosság változatlanul erősen ellenzi a „görög kölcsönt”, így könnyen lehet, hogy az új szlovák parlament nem fogja megszavazni a hitel folyósítását Görögország számára.