Diploma előtt, nyelvvizsga nélkül

Magyarországon a 2009-ben záróvizsgázó egyetemi és főiskolai hallgatók 25 százaléka nem vehette át az oklevelét a nyelvvizsga hiánya miatt, az idén hasonló arány várható. A Magyarországi Szülők Országos Egyesülete ezért azt kéri, hogy a záróvizsgát teljesítő hallgatók kapjanak egy diplomával egyenértékű igazolást arról, hogy elvégezték az egyetemet és rendelkeznek a szükséges szakképzettséggel.

Diplomázók hamis vizsgával. Jellemzően a felsőoktatásban tanuló, diplomaszerzés előtt állók vásárolták meg azokat a hamisított nyelvvizsga-bizonyítványokat, amelyeket egy háromfős budapesti társaság iparszerűen gyártott éveken át. A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) a múlt héten több mint 300 ember ellen tett vádemelési javaslatot, a terheltek között vannak a fiktív oklevelek megrendelői is. A BRFK közlése szerint a gyanúsítottak száma néhány százzal emelkedik a következő hetekben, mert az ügyben folytatódik a nyomozás. Úgy tudjuk, az említett hallgatók főképp angol, német nyelvvizsgát igazoló hamisított bizonyítványokat vásároltak, de még mindig népszerű a lovári, illetve az eszperantó tudást igazoló oklevél is. Ismeretes, a legtöbb magyarországi diploma megszerzésének nem, de kiadásának feltétele a többnyire C típusú nyelvvizsga. Általános tapasztalat, hogy a hallgatók az államvizsga időpontjáig vagy még tovább halogatják a felkészülést, ezért sokan dönthetnek úgy, hogy inkább illegálisan jutnak hozzá a bizonyítványhoz. A hamisítók akár doktori fokozatú okleveleket is kiállítottak a megrendelőknek, volt közöttük olyan, aki magas államigazgatási beosztásba került fiktív igazolásával. (Cs. T.)

Nagyjából 25 százalék tavaly, és csaknem 30 százalék idén februárban. Ennyien nem kapták meg a diplomájukat a nyelvvizsga hiánya miatt a Budapesti Gazdasági Főiskola végzős hallgatói közül – mondta Sándorné Kriszt Éva rektor, a Magyar Rektori Konferencia (MRK) társelnöke. Hamarics Mária, a Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Főiskolai Karának igazgatója arról számolt be, hogy náluk átlagosan a hallgatók 40-45 százaléka nem tudja átvenni az oklevelét. A turizmus-vendéglátás szakon két középfokú szakmai nyelvvizsga a követelmény, ezért itt ennél kicsit rosszabb ez az arány. – A Budapesti Műszaki és Gazdasági Egyetemen az elmúlt tíz évben 1446 fő nem kapta meg a diplomáját, ők többségükben kiegészítős, illetve levelezős hallgatók – tudtuk meg Szabó Mihálytól, az intézmény központi tanulmányi hivatalának igazgatójától. – Az Eötvös Loránd Tudományegyetem 6415 hallgatója tett záróvizsgát 2009-ben, 15,68 százalékuk a mai napig nem kapta meg az oklevelét. Még a 2006-ban végzettek között is vannak olyanok, akik nem rendelkeznek diplomával – tájékoztatott Rónay Zoltán, az egyetem főtitkára. – A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen a polgári képzésben részt vevő hallgatók közül a levelező tagozatosok 55, a nappali tagozatosok 45,5 százaléka nem kapta meg az oklevelét tavaly a nyelvvizsga hiánya miatt. A tisztképzés esetében ez az arány 10 százalék alatti – fogalmazott Kiss Dezső, az egyetem sajtótitkára. Keszei Sándor, a Magyarországi Szülők Országos Egyesületének (MSZOE) elnöke megerősítette: sok szülői és hallgatói panasz érkezett hozzájuk az idén is amiatt, hogy a nyelvvizsga hiánya miatt nem kapnak oklevelet a végzős diákok. – Azt kérjük azonnali intézkedésként – hangsúlyozta –, hogy a záróvizsgát teljesítő hallgatók kapjanak egy diplomával egyenértékű igazolást arról, hogy elvégezték az egyetemet és rendelkeznek a szükséges szakképzettséggel. Azt szeretnék, hogy ezt fogadják el a munkaügyi központok is. Most a záróvizsgát teljesítő, de oklevél nélküli hallgatók nem tudnak elhelyezkedni a felsőfokú végzettséget igénylő munkahelyeken. – Ha az Alkotmánybíróság vagy a nemzetközi fórumok elé vinnénk az ügyet, akkor azt megnyernénk, mert a diploma nyelvvizsgához kötése nemzetközi egyezményeket sért – mondta Keszei Sándor. Hozzátette: Réthelyi Miklóshoz, a Nemzeti Erőforrás Minisztériumának vezetőjéhez fordultak, azt kérve, hogy minden nyelvvizsgával nem rendelkező végzős hallgatónak adják ki a diplomáját, mivel a jelenlegi gyakorlat sérti az egyenlő bánásmód elvét. Sándorné Kriszt Éva cáfolta azt az értesülést, ami szerint az MRK javaslata alapján a záróvizsgát követő három évben kívánják maximálni a nyelvvizsga bemutatásának határidejét. – Semmilyen fórum nem tárgyalta ezt a kérdést, a rektori konferencia még javaslatot sem tett ebben a témában – fogalmazott a társelnök. Természetesen napvilágot láttak olyan tanári és rektori vélemények, hogy időben korlátozni kellene a nyelvvizsga bemutatásának határidejét, mert annak ösztönző szerepe lenne. Nyelvtanárok szerint a hallgatóknál sok esetben az a taktika, hogy először teljesítik a tantárgyi követelményeket, és utána szerzik meg a hiányzó nyelvvizsgát. Ha ennek nincs dátumhoz kötött határideje, akkor ez az időszak hoszszúra nyúlhat.
Sándorné Kriszt Éva kiemelte: hazánkban az idegen nyelvet használható módon ismerők aránya európai összehasonlításban még mindig alacsony. A bolognai rendszer bevezetésekor az volt az elképzelés, hogy a gyerekek már kilencéves korukban elkezdenek idegen nyelvet tanulni, és úgy kerülnek ki a középiskolából, hogy legalább egy nyelvet középfokú szinten beszélnek. Így a felsőoktatásban csak a szaknyelvek oktatása került be a tantervbe, az általános nyelvoktatás nem szerepel sem a tantervben, sem a finanszírozásban.
A felsőoktatásnak két fontos feladata van a nyelvtanítással kapcsolatban: biztosítani kell a tudományterületnek megfelelő szaknyelvi képzést, amit csak akkor lehet megvalósítani, ha biztos, legalább középfokú nyelvtudásról lehet kezdeni ennek elsajátítását. Másrészt lehetőséget nyújtani azon hallgatók számára, akik magas szintű nyelvtudással kerülnek be az egyetemekre, hogy a szakmai tárgyak egy részét idegen nyelven is tanulhassák, ami fejleszti a szaknyelvi ismereteiket.