Elosztották a szlovák kormány tárcáit

A szlovák jobbközép pártok intenzíven folytatják kormányalakítási tárgyalásaikat, de a csütörtökön éjszakába nyúló, nyolcórás maratoni tanácskozás után csak addig jutottak, hogy meghatározták: az új kormánynak 15 tagja lesz, a legerősebb kormánypárt, a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKÚ) a miniszterelnöki poszton kívül további négy tárcát kap, a liberális Szabadság és Szolidaritás (SaS) ugyancsak négy minisztériumot vezet, míg a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) és a szlovák–magyar Most-Híd párt három-három tárcát vezethet.
Iveta Radicová megbízott miniszterelnök a tárgyalásokat követően nem kívánta elárulni, mi az oka annak, hogy a koalíciós tanács nem tudta véglegesíteni, melyik párt milyen tárcát vezethet, annyit mondott csak, több nagyszerű szakember is rendelkezésükre áll a tárgyaló feleknek, meg kell találni a legjobb megoldást az egyes minisztériumok hatékony működéséhez.
Megállapodás született arról is, hogy huszonhétről tizennégyre csökkentik az államtitkárok számát – ez már összefügg az új koalíció megtakarítási szándékaival –, s kiderült az is, a szlovák pártvezetők elutasítják Bugár Béla, a Most-Híd elnökének az elképzelését, amely szerint a más-más párt adja egy-egy tárca miniszterét és államtitkárát. Bugár azzal érvelt javaslata mellett a tárgyalások megkezdése előtt, hogy a korrupció és a klientúrarendszer elleni fellépés kemény eszköze lehet a kölcsönös ellenőrzés, de javaslatát az is motiválta, hogy pártja így szeretett volna vezető államigazgatási posztokat szerezni a kulturális és oktatásügyi tárcánál, ami a szlovákiai magyarok elvárása volt. Újságírói kérdésre válaszolva Bugár a kialakult helyzetre röviden úgy reagált, hogy az egyetértés érdekében kompromisszumokra van szükség. Vélhetőleg a kompromisszumok szükségessége okán fogadta el a Most-Híd a kormány kisebbségi alelnöki posztját – Bugárék a kiszivárgott hírek szerint a mezőgazdasági és a környezetvédelmi tárcát kapták meg, az alelnöki poszt jelenti a párt számára a harmadik kormánytagot –, hiszen azt követően, hogy kiderült, a kormánykoalíció programtézisei nem foglalkoznak önálló fejezetben a kisebbségi kérdéssel, s nem lesz átfogó törvény sem a kisebbségek jogállásáról, maga Bugár jelentette be, hogy a kisebbségi kormányalelnöki poszt felesleges.