Hagyó szereptévesztésben

Először a vádlottak padján akart helyet foglalni tegnap Hagyó Miklós annak a rágalmazási pernek az első, úgynevezett békéltető tárgyalásán, amelyben ő – mint magánvádló – indított eljárást lapunk újságírója, Pilhál Tamás, illetve Bielek Péter, a Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Zrt. vezérigazgatója ellen. Dénes Veronika bírónő figyelmeztette Hagyót, hogy nem a vádlottak padján van a helye (legalábbis ebben az eljárásban – a szerk.). Az előzetes letartóztatásban lévő Hagyó Miklóst ezúttal is kéz- és lábbilincsben vezették be a tárgyalóterembe.
A BKV-botrányba belebukott szocialista politikus azért indított pert, mert lapunk áprilisban részleteket közölt Bielek Péter rendőrségen tett tanúvallomásából, amelyből kiderült, Hagyó, illetve Demszky tanácsadója, Mesterházy Ernő kézivezérelte az önkormányzati céget, ők szabták meg, kikkel kössenek szerződést, milyen közbeszerzési eljárásokat írjanak ki, mely ügyvédi irodákat bízzák meg a legzsírosabb munkákkal. Például a pusztazámori hulladéklerakó gázkinyerésére kiírt pályázaton is előre megmondták, ki legyen a befutó, majd a tender után a nyertes hetvenmilliót utalhatott vissza a városházára Bielek Péter vallomása szerint.
A volt főpolgármester-helyettes keresete szerint a cikk a becsülete csorbítására alkalmas, valótlan állításokat tartalmaz. Bielek Péter viszont hangsúlyozta: ő nem nagy nyilvánosság előtt tette a nyilatkozatát, hanem a rendőrségen, ezért nem érzi magát bűnösnek. Lapunk újságírója pedig rámutatott: Bielek igazmondás terhe alatt, a hamis tanúzás jogkövetkezményeinek ismeretében vallotta mindezt, és állításainak valóságtartalmát a Hagyó ellen folyó büntetőeljárás feladata föltárni. Így a békítés sikertelen volt, a bíróság október 28-ra tűzte ki a következő tárgyalást.

Az ász a BKV-t vizsgálná. Budapest átfogó vizsgálata keretében a BKV ügyeit is áttekintetné az Állami Számvevőszék új elnöke. Domokos László a Figyelőnek adott interjújában kifejtette: bár a 4-es metró beruházásának ellenőrzését még az előző vezetés indította el, a jövőben nemcsak a törvényességi, de a célszerűségi szempontokat is vizsgálni akarják.