Huszadszor, szívből, igazán

Örömhírrel kezdem: megtartjuk! – indította rögtön a lényeggel a 20. Művészetek Völgye keddi sajtótájékoztatóját Márta István fesztiváligazgató. A hét völgyfalu a régi vendégszeretettel, a július 23-tól augusztus 1-jéig tartó jubileumi kultúrorgia pedig a betevő nyári életérzéssel, szédítő mennyiségű programmal, újdonságként völgyextrémekkel, a Felvidéknek szentelt helyszínnel, és idén először hivatalos völgyhölggyel várja a látogatókat.

Nem véletlenül kezdtük el, és nem véletlenül nem hagytuk abba – Márta István ebbe az egy mondatba belesűrített húsz évet, a vaskos nosztalgiával átitatott hőskortól a pénzhiányos közelmúltig. Felnőtt egy generáció, amelynek a Művészetek Völgye többet jelent bő egy hét lazára eresztett nyaralásnál, kiszabadulásnál, kultúrkempingnél. Egy hely, ahol az egy főre eső jóérzés évről évre növekszik – idézte egy visszatérő egyetemista völgylakó leveléből Galkó Balázs.
Pedig a levélíró talán nem is emlékezhet a kezdetekre, 1989. április 1-jére, amikor az éppen szétzilálódó langyos szocializmus romjain megalakult egy egyesület (Kapolcsi Kulturális és Természetvédelmi Egyesület), nagyot álmodott, és lépett. Húsz év alatt eddig 17 ezer programot tartottak meg a hét völgytelepülésen (Kapolcson, Taliándörögdön, Vigántpetenden, Öcsön, Pulán, Monostorapátiban és Nagyvázsonyban), és a Művészetek Völgye 30 ezer fellépőjére kétmillióan voltak kíváncsiak. Egy felmérés szerint Magyarország minden második lakója legalább hallott a völgyről, több tízezer visszatérőnek pedig mára az otthona.
A döcögő finanszírozás miatt két éve csak bűvészeti napokra futotta, tavaly a falvak önerőből tartottak meg néhány programot, a Művészetek Völgye pedig elmaradt. – Nem lett volna értelme belevágni, ha az idén is csak csonka programsorozatra futja – utalt az évről évre visszatérő anyagi bizonytalanságra Márta István, hozzátéve: a völgy költségvetését az idén – a saját bevételek mellett – az NKA-tól elnyert 23 millió forintos pályázati forrás biztosítja, és az új kormányzat friss ígérete egy még tárgyalás alatt álló összegű támogatásra.
A program csaknem végleges, és megvan már a Művészetek Völgye háziasszonya is: a Művészetek Hölgye címmel a szervezők elsőként Palya Beát tüntetik ki. Palya Bea öt perc alatt írta meg az idei völgy dalát (Csiga-dal), tíz napra Kapolcsra költözik, ahol Palya-udvart nyit és vendégül látja barátait, többek között Szalóki Ágit, Bognár Szilvit, Szőke Nikolettát, Berecz Andrást és a Momentán társulatot. És ami nincs a programban: szabadfogású örömzene, flört, világmegváltás, babzsákfotel, terefere. Kinek-kinek ami jólesik. A kapolcsi evangélikus parókia udvarán a közönség által megadott témákra Lackfi János költő improvizál, lesz táncház és tucatnyi kirándulás is.
Hobo felcsap völgyextrémnek, és mesél majd arról, amiről éppen jólesik a falvak valamely pontján, valamely időpontban. Galkó Balázs ennél nehezebb feladatra vállalkozik: élő völgyvendégkönyvként, könyvszendvicsnek öltözve járja majd a falvak utcáit.
Az Ütősvölgytől a Muzsikásvölgyön át a hagyományos öcsi világzenei minifesztiválig, a kapolcsi Völgydzsesszig, a színházi helyszínekig és a nagyvázsonyi biopiacig az idei programban is visszaköszönnek a jól megszokott völgymorzsák, Taliándörögdön pedig új kezdeményezés indul. A klastromnál ezentúl minden évben más határon túli régiót lát vendégül a völgy, elsőként a Felvidéket. A tíznapos bérletek a helyszínen 18 ezer forintba, a háromnapos hétvégi bérletek 5000 forintba, a napijegyek pedig 2000 forintba kerülnek majd.