A kisebbségi kerekasztal összehívását a Csemadok elnöke, Hrubík Béla kezdeményezte, első alkalommal Ipolynyéken találkoztak a szlovákiai magyarok, csehek, németek, ruszinok, romák és ukránok képviselői márciusban, most a Szlovákiai Csehek Egyesületének égisze alatt Kassán értékelték a választások után kialakult helyzetet. Pavel Dolezal a vendéglátó csehek képviseletében arról tájékoztatta a sajtót, hogy három pontban fogalmazták meg elvárásaikat: a nemzeti kisebbségekről szóló törvény elfogadását, a nemzeti kisebbségek nyelvhasználatának rendezését és kultúrájuk finanszírozásának törvényi szabályozását kezdeményezik. Vladimír Protivnák, a Ruszin Megújhodás elnöke hozzátette, a kisebbségek integráns részei a társadalomnak. A Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának szóvivője, Petőcz Kálmán kifogásolta, hogy „a rendszerváltás óta nem hajtják végre Szlovákiában az alkotmány 34. cikkelyét, amelynek értelmében a kisebbségeknek beleszólási joguk van az őket érintő kérdésekbe”. A kisebbségek képviselői azt is javasolni fogják Iveta Radicovának, hogy alakuljon meg a nemzeti kisebbségek állandó értekezlete, amelynek joga lenne javaslatokat készíteni a törvényhozók számára a kisebbségeket érintő kérdésekben.
A szlovák lapok arról cikkeznek, hogy a koalíciós tárgyalások vesztese a Most-Híd szlovák–magyar párt, a liberális Sme napilap szerint nemcsak azért, mert a kisebbségi kérdésre „érzéketlen partnerei” miatt le kellett mondania céljai fontos részéről, hanem azért is, mert kizárólag „alulfinanszírozott ágazatokat, a mezőgazdaságot és a környezetvédelmet kapta”, gyakorlatilag „kiszolgáltatott tárcák” jutottak neki.

Mutatjuk, miért tüntettek az álcivil szervezetek