A Honvédelmi Minisztériumnak (HM) milliárdos tartozásokat kell kifizetnie 2011-ben a katonai objektumok üzemeltetését és őrzés-védelmét végző magáncégeknek – derül ki a szaktárca átadás-átvételi dokumentumaiból. A társaságokkal kötött szerződéseket ugyanis Szekeres Imre honvédelmi minisztersége idején, 2009 októberében úgy módosították, hogy a számlákat csak kétszáz napos határidővel kelljen kifizetni. Ennek eredményeként a honvédségi ingatlanok üzemeltetésével kapcsolatban több mint húszmilliárd forintnyi szállítói teljesítés kifizetése terheli a HM jövő évi költségvetését. A helyzetet súlyosbítja, hogy az őrzés-védelemről szóló szolgáltatási szerződés 2010. december 31-én lejár, és az új pályáztatás során valószínűleg a biztonsági cégekkel kialkudott halasztott fizetési határidő már nem tartható fenn, vagyis azonnal fizetni kell.
Értesüléseink szerint a katonai ingatlanok őrzés-védelmére vonatkozó, 2010. évi költségvetést terhelő fizetési kötelezettség miatt milliárdok átcsoportosítását kellett kezdeményeznie a minisztériumnak.
*
Ez azért is megdöbbentő, mert a honvédelmi tárca korábban arra hivatkozott, hogy a katonai objektumokat azért őriztetik magáncégekkel, mert ez olcsóbb és takarékosabb megoldás, mintha ezekben az ingatlanokban a hadsereg látná el az őrszolgálatot.
Mint ismert, az elmúlt esztendőkben évi nyolc és fél milliárdra nőtt a költsége annak, hogy továbbra is magáncégekkel őriztetik a Magyar Honvédség objektumait. A jelenlegi kormánypártok már akkor jelezték: ez azért is érthetetlen, mert 2006 óta – amikor a laktanyák civil őrzés-védelmére még „csak” 6,3 milliárdot irányoztak elő a HM büdzséjéből – számos objektumot bezártak, eladtak vagy átadtak más intézményeknek. A gazdasági válságra való tekintettel pedig igazán szolgálati feladattá tehetnék a katonáknak a laktanyák védelmét is.
Simicskó István a parlament költségvetési vitájában korábban fel is szólalt, és módosító javaslatot nyújtott be az ügyben. A KDNP országgyűlési képviselője, a HM parlamenti államtitkára úgy fogalmazott: az is jól tükrözi, hogy milyen „dinamikusan fejlődő ágazat” a biztonsági magáncégek működtetése, hogy a HM éves feladatai között is előkelő helyet foglal el ezen társaságok alkalmazása. Az elfogadható, hogy elhagyott laktanyákat vagy raktárakat ilyen társaságokra bíznak, hiszen sok embernek adnak munkát, de az tarthatatlan, hogy működő alakulatokat ne katonák őrizzenek – tette hozzá a politikus. Emlékeztetett: miközben a katonák illetményének megemelésére, élet- és szolgálati körülményeik javítására és a haditechnikai fejlesztések forrásainak növelésére alig jut pénz, addig több mint nyolcmilliárd megy el őrző-védő társaságokra.
A HM volt vezetése akkor arra hivatkozott, hogy a katonák átlagos bérszínvonala magasabb, mint a civil alkalmazottaké, ráadásul a túlszolgálatért pluszjuttatások illetik meg őket. A civil őrző-védő vállalkozásoknak ugyanakkor „nagyobb a mozgástere a munkaerőpiacon”, vagyis az ország különböző régióiban akár olcsóbb munkaerőt is kereshetnek egy-egy feladatra. A honvédségnél viszont a bérezési rendszer erősen kötött, az azonos rendfokozatú, azonos beosztásokban dolgozó katonák ugyanakkora bért kell hogy kapjanak, függetlenül a szolgálati helyüktől.
Jelenleg egyetlen olyan objektumtípus van, amelynek őrzés-védelmét továbbra is katonák látják el, a stratégiai objektum. Ilyenek a HM épülete, a bázisrepterek vagy a lőszerraktárak. Az őrzés-védelmi feladatok ellátását egyébként a minisztérium vagyonkezelésében álló HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt. nyerte el. Ez a cég azonban sok esetben alvállalkozókat alkalmaz. Az elmúlt években számos alkalommal írtunk arról, hogy laktanyák magán őrzés-védelme egyebek mellett volt rendvédelmi tábornokokhoz köthető társaságokhoz, illetve szocialista kapcsolatokkal rendelkező vállalkozókhoz került. Megbízást kaphatott laktanyaőrzésre például Bodrácska János volt rendőrfőkapitány cége, a Reál Véd-Delta Vagyonvédelmi Kft., amely ezenkívül a szocialista vezetésű angyalföldi önkormányzat tulajdonában lévő Angyalföldi Vagyonkezelő Rt.-től is kapott több megbízást. A cég egyik volt tagja ugyanakkor egy időben egy társaságban tevékenykedett Juhász Gábor volt belügyi államtitkárral.
origo.hu
Mérgezés miatt meghalt egy pár Komárom-Esztergom vármegyében
