Lezárta tegnap a Nemzetgazdasági Minisztérium az adóhatóság elnöke ellen egy hete indított vizsgálatát. A tárca azt igyekezett kideríteni, hogy 2008 végén Szikora János, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) jelenleg is pozícióban lévő elnöke jogszerűen állíttatta-e le a Malév köztartozásának behajtását. A vizsgálat eredményét éppen az érintett ismerheti meg elsőként. Matolcsy György miniszter ugyanis hétfő reggel nyolc órára magához rendelte Szikora Jánost. A tárcavezető közli majd az APEH-elnökkel, mit tártak fel az eljárásban. Matolcsy a továbbiakról Szikora meghallgatása után dönt.
A vizsgálat alapjául szolgáló Malév-ügyről lapunk számolt be a múlt héten. Megírtuk, hogy két évvel ezelőtt az akkor részben külföldi tulajdonban álló légitársaság egymilliárd forintnál is többel tartozott a magyar államkasszának. Az öszszeg megfizetésére a Malév – első ízben – 2008. október 13-ig kapott haladékot. Mivel a tetemes summa nem érkezett meg eddig az időpontig, az adóhivatal október 16-án végrehajtást indított. Ennek részeként hatósági inkasszót bocsátottak ki a Malév hét banknál vezetett valamennyi számlájára. Miután a légicég vezérigazgatója hírt kapott az inkasszóról, azonnal beadványt írt Szikora János APEH-elnökhöz, azt kérve, hogy az adóhivatal hoszszabbítsa meg a fizetési halasztást és vonja vissza az inkasszót. Az adóhatóság irányítója órákon belül elnöki levelet szövegezett meg, amelyet elküldött az ügyben illetékes APEH-igazgatóságnak. Ennek nyomán a Malév ellen kiadott inkasszót 2008. október 18-án viszszavonta az adóhatóság. A hivatal múlt heti közleményében rögzítette: Szikora János közbeavatkozása lehetővé tette, hogy az APEH a légitársaság rendkívüli sürgősséggel előterjesztett kérelmét érdemben elbírálhassa. Ez meg is történt, a Malév megkapta a második fizetési halasztást, s néhány héttel később kifizette az összeget. Az adóhatóság azt is rögzítette, hogy az APEH célja egyrészt az adótartozás minél hatékonyabb beszedése, másrészt az adófizetők védelme. Szakértők ugyanakkor főként azt kifogásolják, hogy 2008-ban, a válság kitörésének idején az adóhivatal a hazai kis- és közepes vállalkozásokat elvétve sem részesítette olyan védelemben, mint az akkor külföldi kézen lévő Malévot. A legtöbb honi cég legfeljebb egy fizetési halasztást kapott, és annak leteltekor – szemben a Malévval – az összes addig kifizetetlen tartozást bevasalták rajta, függetlenül attól, hogy a pénzek behajtása veszélyeztette-e a vállalkozások működését.
Borítékolás vagy teherautó-alkatrész. Újabb nagy értékű adócsalást göngyölített fel az APEH. Az adóhatóság munkatársai nemrégiben két ékszergyártó céget ellenőriztek, s mindkét vállalkozás tanácsadásról és borítékolásról szóló számlákat mutatott be. Az eset akkor vált gyanússá, amikor az ékszergyártók nem tudták megnevezni, milyen tanácsokat adott, s mit csomagolt borítékba a számlákat kiállító társaság. Ezután a hivatal felkereste az elméletileg tanácsadással és borítékolással foglalkozó kft.-t, s elkérte tőle a számlák másolatait. Ekkor kiderült, hogy a kft.-nél lévő iratokon más cégek és sokkal kisebb összegek szerepelnek, s a számlák nem is tanácsadásról szóltak, hanem teherautó-alkatrészek értékesítéséről. Végül egyértelművé vált, hogy a két ékszergyártó semmilyen tanácsot nem kapott, a harmadik kft. pedig semmit sem adott el. Valamennyi dokumentum fiktív volt. Emiatt az APEH a három társaságnál összesen 130 millió forint adóhiányt állapított meg, emellett felszámított 65 millió forint bírságot és 25 millió forint pótlékot.
origo.hu
Ennyit keres egy mérnök Magyarországon
