Isztambulban folytak az orosz–ukrán tárgyalások. Mindkét fél konzultált a törökökkel és az amerikaiakkal. Az ukránok a nyugat-euró­paiakkal is. Putyin nem ment el a találkozóra. Az első nap eredménye ezer fogoly kölcsönös cseréje és a tárgyalások folytatása. A két fél a fegyverszünet feltételei alatt teljesen mást ért.

Zelenszkij sem vett részt a tárgyalásokon. Közölte, hogy ő csak Putyinnal és Trumppal hajlandó találkozni. Trump úgy fogalmazott, hogy a békét ő fogja elérni egy megbeszélésen az orosz elnökkel. Zelenszkij a tárgyalások első napján presztízsveszteséget szenvedett el. A törökök az orosz–ukrán tárgyalásokon külügyminiszteri szinten elnököltek.

Az amerikai delegáció az isztambuli megbeszéléseken három fővel vett részt. Az orosz delegáció kilenc, míg az ukrán tizenegy főből állt. A tárgyalások első napja több érdekességgel zárult. Az orosz és a török delegáció öltönyben, míg az ukrán küldöttség nagy része katonai egyenruhában jelent meg. A tárgyalás nyelve az orosz volt. Az ukránok tolmácskészülékekkel jelentek meg, ezzel is szimbolizálva a két nyelv közötti különbségeket.

Az Ukrajnát támogató négy nyugati állam képviselői, a franciák, britek, németek és lengyelek felhívták az amerikai elnököt, hogy gyakoroljon nyomást Putyinra, de Trump ezt elutasította. NATO-külügyminiszteri találkozó is folyt, szintén Törökországban.

Trump elnök folytatta közel-keleti útját. Szaúd-­Arábiában a kétoldalú megállapodás részeként 142 milliárd dolláros amerikai hadiipari megállapodás aláírására került sor. Trump célja a térség államaival kétoldalú együttműködési szerződések megkötése és az első elnöksége alatt megkötött arab–izraeli szerződések, az Ábrahám-egyezmények újraélesztése.

A szír vezetés közölte, hogy nyitott az USA-val a kétoldalú szerződések megkötésére. Cserébe az ország elleni szankciók eltörlését kérte. Trump készen áll az együttműködésre. Kéri a szíriai terroristákat őrző fogolytáborok átvételét és új kapcsolatok kialakítását Izraellel.

A Hamász szabadon bocsátott egy amerikai–izraeli kettős állampolgárságú foglyot. Bejelentette, hogy az USA-val és nem Izraellel állapodott meg. Izrael szintén elhatárolódott a másik féltől, a Hamásztól, és folytatódott a háború Gázában. Irán, a térség egyik középhatalma azt kérte, a térség, főleg a Perzsa (Arab)-öböl mentén fekvő államoktól, hogy az amerikai elnök látogatása után se változtassanak korábbi, gyakorlatilag el nem kötelezett politikájukon.

Az USA tizenegyezer afgán menekült státusát függesztette fel. Pakisztán és Irán több százezer afgánt toloncolt vissza hazájába. 

Közben ötvenkilenc fehér dél-afrikai menekültet fogadott be az Egyesült Államok. A Dél-afrikai Köztársaságban zajló folyamatok kapcsán senki sem említi, hogy ennek egyik fő kiváltó oka volt, hogy Nagy-Britannia, a korábbi gyarmattartó hatalom a függetlenség megszerzése után nem nyújtotta azt a támogatást, amelyet előzőleg megígért.

Európában nagy hullámokat vet, hogy bíróság kötelezi az EU vezető politikusát, Ursula von der Leyent a vakcinabeszerzések kapcsán az „eltűnt” sms-ek közzétételére. Az unió, amely kínosan vigyáz a korrupciós ügyekben, most nehéz helyzetbe került.

Kína gőzerővel tör előre Afrikában. Tizenegy országgal kötött stratégiai és kiadatási megállapodást és tizenöt állammal stratégiai együttműködést. Európa messze lemaradt. Afrika adja a kritikus nyersanyagok 30 százalékát, a kobalt és a mangán 48 százalékát, a grafit 27 százalékát.

Érdekes hét volt.