Schmitt Pál az új köztársasági elnök

Schmitt Pál veheti át Sólyom Lászlótól a Sándor-palota kulcsait. Az Országgyűlés tegnap nagy többséggel választotta meg államfőnek az eddigi házelnököt. A megválasztott köztársasági elnök székfoglalójában arról beszélt, hogy a szeretet és az elfogadás alapján kell felépíteni a magyar nemzetet, és héthatárnyi közösséget kell építeni Európa közepén.

Háromharmadot képvisel. Balogh Andrásnak köszönetet mondott, Schmitt Pálnak pedig gratulált köztársasági elnökké választásához a Fidesz nevében Lázár János. – A frakció köszönettel tartozik még Sólyom László államfő munkájáért is – tette hozzá. A frakcióvezető reméli: Schmitt Pál köztársasági elnöki „munkája során a választók háromharmadát fogja képviselni”. – Arra biztatjuk Schmitt Pált, hogy ígéreteit betartva, a demokrácia védelme érdekében lépjen fel, és a frakciókkal konzultálva, aktív közjogi munkát végezzen – jelezte, hangsúlyozva: hosszú idő óta először történt meg, hogy az államfőválasztásnak már az első fordulója után eredményhirdetés következhetett.
Embert próbáló feladat. A szocialisták szerint köszönet illeti Balogh Andrást, amiért annak ellenére vállalta a köztársaságielnök-jelöltséget, hogy mindössze 59 támogató voksra számíthatott. – Balogh András beszéde jól szimbolizálta azt, hogy a szocialista párt miben hisz, és hogy az MSZP milyen köztársasági elnököt szeretett volna – mondta Mesterházy Attila. Az MSZP elnöke sok sikert kívánt Schmitt Pálnak, majd kiemelte, olyan feladatott kapott, ami embert próbáló. – Reméljük, hogy Schmitt Pál komolyan gondolta a társadalmi párbeszédet és azt, hogy a pártok között az egyensúlyt meg kívánja tartani, függetlenül attól, hogy nem kíván a törvényhozás gátjává válni – fogalmazott.
Morálisan alkalmas. Az államfői posztra jelölt két személy, Schmitt Pál és Balogh András „súlyozása” a jobbikos politikusok szemében nem azonos. Ezt Vona Gábor, a Jobbik elnöke mondta az államfőválasztás eredményéről szólva. A politikus attól elzárkózott, hogy kommentálja a szocialista párt jelöltjének alkalmasságát, a Fidesz által jelölt Schmitt Pált ugyanakkor derék, tisztességes emberként jellemezte. Vona szavaiból az derült ki, hogy morálisan is alkalmasnak tartja Schmitt Pált az államfői tisztség betöltésére. – A kérdés csupán annyi, hogy politikailag képes-e megfelelni a posztra – fogalmazta meg aggályát Vona, aki ezzel együtt bizalommal áll a megválasztott köztársasági elnökhöz..
Egyensúly. Az LMP több ponton bírálta a Schmitt Pál által elmondottakat. Schiffer András frakcióvezető úgy értékeli: Schmitt szerint a nép szuverén hatalma immár a kétharmados pártszövetség kezében van. Márpedig – magyarázta – egy parlamenti demokráciában a nép képviselőkre ruházza át a hatalmát, és nem egy pártszövetségre. „Kiváltképp aggályosnak” nevezte, hogy Schmitt nem ellensúly, hanem egyensúly kíván lenni. Az LMP azt várja a mindenkori államfőtől, hogy hatékony ellensúlyt képezzen a kormányzati hatalommal szemben. Schiffer szerint az LMP ettől függetlenül tiszteletben fogja tartani a választás eredményét, és aggályaik dacára együttműködnek az államfővel.

---

Szimbolikus szerepvállalás.
Simulékony politikai alkat.

Schmitt Pált választotta az Országgyűlés a Magyar Köztársaság elnökévé. Az államfő augusztus 6-án foglalja el hivatalát, tisztségét öt éven át tölti be. A választás sikerességéhez arra volt szükség, hogy az első fordulóban a képviselők legalább kétharmada, 258 fő támogassa valamelyik jelöltet.
A köztársasági elnök személyéről szóló tegnapi voksoláson a 386 képviselőből 366-an vették fel szavazólapjukat. Az LMP már korábban közölte, hogy képviselői nem vesznek részt a procedúrában, a jobbikosok pedig felvették ugyan a szavazólapot, de – mint korábban bejelentették – sem Schmittet, sem a szocialisták által jelölt Balogh Andrást nem támogatták. A szavazás végeredménye szerint Schmitt Pál 263, míg Balogh András 59 támogató voksot kapott. Az eredmény bejelentése után Schmitt letette esküjét, majd kezet fogott az eseményeket az egyik parlamenti páholyból figyelemmel kísérő Sólyom Lászlóval, Balogh Andrással, illetve Baka Andrással, a Legfelsőbb Bíróság elnökével, Paczolay Péterrel, az Alkotmánybíróság első emberével és Mádl Ferenc volt köztársasági elnökkel. Gratulált neki Orbán Viktor miniszterelnök is, akit a frakciók képviselői és több kormánytag követett.
A megválasztott államfő székfoglalójában Szent István intelmeiből idézve elmondta: „Semmi sem emel fel, csak az alázat, semmi sem taszít le, csak a gőg és a gyűlölség”. Első szavai közt említést tett a korábbi három államfőről, Göncz Árpádról, Mádl Ferencről és Sólyom Lászlóról; hivatali elődeiről egyaránt a nagyrabecsülés hangján szólt, kiemelve, hogy megtisztelőnek érzi, hogy a helyükbe léphet.
A kétharmados parlamenti többség megszerzésével nem csupán jogalkotásra, hanem új alkotmány megalkotására is felhatalmazást kapott a kormányoldal, mondta Schmitt. Ennek nyomán a legnagyobb körültekintéssel és érzékenységgel kell eljárni, jelezte, hozzátéve: „itt az alkalom a rendszerváltás lezárására, és az ezeréves alapokon nyugvó, új, modern Magyarország felépítésére”. – A szeretet és az elfogadás alapján építsük fel a magyar nemzetet! – folytatta, majd kiemelte: a határon túli magyarokat arra fogja ösztönözni, jogilag is kötődjenek Magyarországhoz. – Miért ne építhetnénk héthatárnyi közösséget Európa közepén? – fogalmazta meg óhaját Schmitt.
Balogh András, a választáson alulmaradt jelölt az eredményt kommentálva így viccelődött az újságírókkal: „Meg vagyok hatva attól, hogy a vesztest is meg akarják hallgatni.” Felrótta: nemcsak pártdöntések, hanem eszmék mentén is voksolhattak volna a honatyák. Balogh a szavazás előtt még arról beszélt, hogy célja a közös nemzeti érdekek képviselete, az alkotmányos rend tiszteletben tartása és védelme. Fontosnak nevezte a szólás-, a vélemény- és a sajtószabadság maradéktalan érvényesülésének garantálását. Jelezte, elutasítja a vallási és etnikai megkülönböztetést, az emberi jogok lábbal tiprását. A nemzetnek szüksége van a megbékélésre, mondta, hogy egy erős, tekintélyes ország legyünk. Ehhez nemzeti egységre van szükség, amelynek egyik eleme a belső nemzeti egység, ami azt jelenti, hogy szolidárisak vagyunk a szegényekkel, a vesztesekkel – ahogy fogalmazott – a „lúzerekkel”, míg a másik elem a határon túl élő magyarokkal való kapcsolattartás.
A magyar nyelv védelme, az egészséges életmód támogatása, a civil szerveződések ügyének felkarolása, hazánk nemzetközi súlyának visszaszerzése, büszke magyarok erős országa – címszavakban így foglalható össze, amiről Schmitt Pál beszélt, még megválasztása előtt a T. Házban. Kiemelte, a kormánnyal szemben nem ellensúly, hanem egyensúly kíván lenni, ugyanakkor szükség esetén élni fog az alkotmányossági normakontrollt lehetővé tévő elnöki jogkörrel.
Egy, a Facebook nevű közösségi oldalon szerveződött társaság még a szavazás eredményének kihirdetése előtt villámtüntetést tartott a Parlament előtt. A megmozduláson feltartottak egy transzparenst „Schmitt’s no good” (Schmitt nem jó) felirattal. A demonstráción tiszteletét tette az LMP több politikusa is; mindezt pár perccel azután, hogy frakcióvezetőjük, Schiffer András jelezte: tiszteletben fogják tartani az új államfőt. Az LMP tizenhat képviselője egyébként azt javasolta, hogy Sólyom László további öt évig maradjon hivatalában, de jelöltté válásához legalább ötven ajánlásra lett volna szükség.
A távozó köztársasági elnökről összeállításunk a 4. oldalon