Schmitt Pált választották államfőnek

Az Országgyűlés tegnap Schmitt Pált választotta meg a Magyar Köztársaság elnökévé. Sólyom László utódja augusztus 6-án foglalhatja el a Sándor-palotát, hivatalát a következő öt évben láthatja el. A Fidesz és a Keresztény Demokrata Néppárt jelöltjét a 386 képviselőből 263-an támogatták; így öttel több szavazatot kapott, mint amennyi minimálisan szükséges volt a tisztség elnyeréséhez. A Jobbik képviselői felvették ugyan a szavazólapot, de sem Schmittre, sem a szocialisták által jelölt Balogh Andrásra nem voksoltak. Az LMP-sek egyáltalán nem vettek részt az eljárásban.

Megválasztása után Schmitt Pál az államalapító Szent István intelmeiből idézve így szólt: „Semmi sem emel fel, csak az alázat, semmi sem taszít le, csak a gőg és a gyűlölség.” Úgy véli, „itt az alkalom a rendszerváltás lezárására, és az ezeréves alapokon nyugvó, új, modern Magyarország felépítésére”.
– A szeretet és az elfogadás alapján építsük fel a magyar nemzetet! – folytatta, majd kiemelte: a határon túli magyarokat arra fogja ösztönözni, hogy jogilag is kötődjenek Magyarországhoz. – Miért ne építhetnénk héthatárnyi közösséget Európa közepén? – fogalmazta meg óhaját Schmitt Pál.
A Fidesz frakcióvezetője, Lázár János arra biztatta az újdonsült államfőt, hogy ígéreteit betartva, a demokrácia védelme érdekében lépjen fel, és a frakciókkal konzultálva, aktív közjogi munkát végezzen. Vona Gábor (Jobbik) derék, erkölcsileg is felkészült embernek nevezte Schmittet, de a tisztség által megkövetelt politikai képességeit illetően aggályainak adott hangot. A szocialisták azt remélik, hogy az új köztársasági elnök komolyan gondolja a társadalmi párbeszédet, az LMP-sek pedig – bár kijelentették, tiszteletben tartják az új államfőt – már a szavazás eredményének kihirdetése előtt részt vettek egy Schmitt elleni villámtüntetésen.
Továbbiak a 3., vezércikk a 7. oldalon