A három hazai történelmi keresztény egyház közül a legkisebb, az evangélikus jutott legtovább a közelmúlt átfogó kutatásában és a múlttal való szembenézésben – állapította meg Szabó Csaba történész. A Magyar Országos Levéltár főigazgató-helyettese ezt annak a könyvnek a bemutatóján mondta, amelynek címe: Háló – Dokumentumok és tanulmányok a Magyarországi Evangélikus Egyház és az állambiztonság kapcsolatáról, 1945–1990. A kötet az evangélikusok 2005-től működő tényfeltáró bizottságának eddigi munkáját öszszegzi, a feltárás módszertanára összepontosítva. Szabó Csaba, a kiadvány egyik lektora hangsúlyozta: a kötetet kiváló alapnak tartja ahhoz, hogy a tényfeltáró bizottság a közeljövőben szakszerűen rukkolhasson elő az egyedi esetek feltárásával. Prőhle Gergely, a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője kijelentette: „Nem megbélyegezni akarunk, hanem bemutatni a múltat a maga bonyolultságában.” Ügynök és ügynök között az egyházban is óriási különbségek voltak, vagyis eltérő a mértéke annak a bukásnak, amelyhez az ügynöki beszervezés aláírása vezetett. Prőhle olvasatában az egyház érintettjei, kollaboránsai többnyire a rendszer áldozatai is voltak. Szerinte a helyzet fonákságát fokozza, hogy máig demokratikus legitimációt élveznek olyanok, akik a besúgásra is építő elnyomó rendszert működtették. Az evangélikus egyház országos felügyelője terjesztette elő azt a határozatot, amely szerint a konkrét kollaborálási esetek feltárásában előre kell venni a még élő beszervezetteket.
origo.hu
Ennyit keres egy mérnök Magyarországon
