Év végéig nemcsak az agráriumot érintő tízéves koncepciót készíti el a kormány, hanem azt a stratégiai tervet is, amely komplex módon tartalmazza a mezőgazdaság, a vidékfejlesztés, valamint a környezetgazdálkodás és természetvédelem feladatainak összességét. Mint Ángyán József államtitkár a Vidékfejlesztési Minisztérium már megtett és idén várható további intézkedéseit bemutató tegnapi sajtótájékoztatóján elmondta: átcsoportosítják a még meglévő uniós forrásokat a minőségi mezőgazdaság fejlesztése érdekében.
Jelenleg is zajlik az Új Magyarország vidékfejlesztési program részeként elkölthető 1400 milliárd forintnyi forrás felhasználásának átvilágítása. A hétéves költségvetésből az előző kormány már több mint 1100 milliárdot elköltött, illetve különböző pályázatokkal lekötött. Ángyán József szerint ugyanakkor remény van arra, hogy a maradék megközelítőleg 280 milliárd forinton kívül – egyes pályázatok felfüggesztésével – vissza tudnak szerezni további 200 milliárdot. A még meglévő, illetve átcsoportosított forrásokat a kormány úgy kívánja elkölteni, hogy a helyben lakó családi gazdaságok előnyt élvezzenek, ezért a támogatási rendszereket is radikálisan át fogják alakítani. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter kiemelte a hungaricum- törvény megalkotását, amely a nemzeti értékek védelmét szolgálja. Az Országgyűlés hétfőn szavaz a Nemzeti földalap létrehozásáról szóló jogszabályról, illetve a földtörvény módosításról. A szaktárca újraszabályozza a nemzeti támogatások kifizetési rendszerét, átvilágítják az úgynevezett Leader-csoportokat, amelyek a vidékfejlesztési programokban vesznek részt. Módosítanak az előző kormány botrányos pályáztatási gyakorlatán, és idén ismét kiírják az agrár-környezetgazdálkodási pályázatot. Emellett újraépítik a tárca kutatóintézeti hálózatát, és elkészítik a hazai vízbázis komplex kezelését lehetővé tevő új Vásárhelyi-tervet is. Őszig az ígéretek szerint elkészül az a törvénymódosítás is, amely a magyar termőföld védelmét hivatott biztosítani a külföldi és spekuláns tőkével szemben. Ezt abban az esetben terjeszti a kormány a parlament elé, ha az EU január végén nem járul hozzá a külföldiek földvásárlási tilalmának meghosszabbításához.
Intézkedéseket jelentett be tegnap Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter is, aki azt közölte, hogy a MÁV és a Malév helyzetének rendezése drasztikus lépéseket tesz szükségessé. Fellegi szerint a Malév esetében különösen nehéz jogi helyzet állt elő, mivel a külföldi partner ötszázalékos tulajdonához számos blokkolási jog is fűződik, amely gúzsba köti a többségi tulajdonos államot. A MÁV-val kapcsolatos lépéseknél hangsúlyozta: hazánk hitelezőivel jelenleg is folynak a tárgyalások, amelyek egyik fontos pontja éppen a vasúti társaság helyzete. A miniszter elmondta, hogy a jövő év első negyedében a parlament elé kerülnek az állami vagyongazdálkodási irányelvek és a vagyongazdálkodási program, amelynek része az állami vagyonmérleg. Kitért arra is, hogy a szakmai felügyelet jogcímén nem lehet csorbítani a tulajdonosi jogokat.
A közbeszerzési törvény módosításával kapcsolatban aláhúzta: úgy szeretnék megváltoztatni a jelenlegi állapotot, hogy a Nyugat-Európában a nemzeti tulajdonú vállalkozások hetvenszázalékos átlagos nyerési arányához közelítsen a jelenleg mindössze negyvenszázalékos hazai arány. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a kormány nem dolgozik a multinacionális cégek ellen. A bankadóról szólva elmondta, hogy a különadó bevezetésének célja nemcsak a költségvetési egyensúly biztosítása, hanem a pénzügyi rendszerben jelentkező feszültségek, vagyis a bedőlő hitelek kezelése és a reformok elindítása. Fellegi kitért arra is, hogy az infokommunikáció terén az átadás-átvételkor rengeteg visszaélésre derült fény, sok felesleges külsős megbízás született, ezek kivizsgálása az elszámoltatási biztos dolga lesz. A fejlesztési forrásokat Fellegi minisztériuma is átcsoportosítja, ennek során 700 fejlesztést tekintenek át, aminek eredményéről a kormány jövő szerdán tárgyal.
origo.hu
Gyerekek előtt ment a risza, inkább ciki volt, mint cuki
