A kötelező kamarai tagság azért időszerű, mert fordulat állt be Magyarország gazdaságpolitikájában – indokolta lapunknak tegnap Parragh László azt a kezdeményezést, amely kötelezővé tenné a kamarai tagságot a hazai vállalkozások számára. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke szerint a patrióta gazdaságpolitikák Európában kiválóan működnek, s a kontinentális európai modell – például a francia, a német, az osztrák, az olasz, a spanyol – a kötelező kamarai tagságra épül. A tagság ezekben az országokban egyfajta gazdasági önszabályozó erőként olyan közhatalmi jogosítványokkal bír, mint az állam, ám az irányítás a vállalkozók kezében van.
– Csak egy jól működő gazdasági szervezet tud olyan ernyőt tartani a piac fölé, amely védelmezi a kicsiket és a fejlődőket – mutatott rá Parragh. – Ha egy kisvállalkozó azt indítványozza, hogy ne építsenek bevásárlóközpontokat, akkor erre a felvetésre az állam nem tud reagálni, az osztrák kamara azonban megteheti, s meg is teszi, hogy nem enged újabb plázát felhúzni olyan térségben, amely már telített a bevásárlóközpontokkal – említett egy példát az MKIK elnöke, aki szerint az osztrák példával ellentétben hazánkban egyfajta vadkapitalizmus uralkodik: mindenki azt csinál, amit akar. – Egy ilyen piacon sokkal könnyebb visszaélni az erőfölénnyel, mint egy szabályozott rendszerben. Nem véletlen, hogy a nagy nemzetközi cégek többsége nem szorgalmazza az erősebb kamarát – tette hozzá.
A kötelező tagság felvetése ugyanakkor felemás helyzetet is teremthet, hiszen a kisvállalkozások egy része nem szeretne többletterhet vállalni, holott a kötelező tagság éppen az ő érdekeiket védi.
A tagság mellett szólnak a szakképzés jelenlegi problémái is: itt a kamara felmérheti, hogy egy régióban milyen képzésre van igény. A számlát nem adó vagy kontár iparost a szervezet szintén kiszűrhetné, visszaszorítva ezzel a feketegazdaságot. A hazai anomáliák egyik példájaként említette az MKIK elnöke, hogy a gazdagréti lakótelep egy tizedik emeleti lakásában is képeznek targoncavezetőket. Németországban a szakképzés is a kamarához tartozik, az iparosoknak három évenként kell vizsgát tenniük az ismereteikről, míg Ausztria külképviseletein a kereskedelmi tanácsosok a kamara alkalmazottaiként dolgoznak – mutatott rá Parragh, aki szerint ezzel ellentétben nálunk gyenge az exportfejlesztés, és erőtlenek a hazai beszállítóláncok.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
