A WHO lefújta a H1N1- világjárványt

Lezártnak tekinti az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) az újinfluenza-világjárványt, amelyet óriási nemzetközi és hazai botrányok kísértek.

Munkatársunktól
2010. 08. 20. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A WHO tegnap közölte: mostantól az úgynevezett posztpandémiás (világjárvány utáni) fázisban vagyunk. Dr. Margaret Chan főigazgató nemzetközi sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy továbbra is ajánlja a legmagasabb kockázatú csoportok oltását, mivel a kórokozó még évekig kering közöttünk, s addig fertőzni is fog, főként a fiatalabb korosztályokban és a krónikus betegek körében. Margaret Chan hozzátette: utólagosan is helyes döntésnek tartja a világjárvány kihirdetését, attól függetlenül, hogy a helyzet végül sokkal szerencsésebben alakult, mint amire egy évvel ezelőtt számítottak. Köszönhető ez egyebek között annak, hogy a vírus nem mutálódott, valamint hogy az antivirális szerek hatásosnak bizonyultak, és a vakcinák is jól beváltak. Hozzátette azonban, hogy sok tanulsággal szolgált számukra a járvány, és a jövőben a hasonló esetekben rugalmasabbnak kell lenniük.

*

A WHO-nak több kimeneti lehetőségre kell felkészülnie, hogy menet közben legyen mihez igazodni, ha nem a vártnak megfelelően alakul a helyzet. Zárásként elmondta, hogy a szervezetnek a kommunikációján is javítania kell, és meg kell tanulnia együtt dolgozni a közösségi médiával és a közösségi hálózatokkal.
A WHO szerint a világjárvány egyik fő jellemzője volt, hogy a fertőzöttek szokatlanul nagy részénél alakult ki vírusos tüdőgyulladás, ami a szezonális járványokra nem jellemző, és nagyon nehezen kezelhető. Nem tudni, hogy ez változni fog-e a posztpandémiás szakaszban, de mindenképpen indokolja a további fokozott éberséget.
Dr. Keiji Fukuda, a WHO pandémiásinfluenza-szakértője elmondta, hogy összesen 18 500 laboratóriumi vizsgálatokkal igazolt halálesetről tudnak, amelyet az új típusú influenza okozott. Ennél azonban valószínűleg lényegesen többen haltak meg a H1N1 szövődményei miatt.
A járvány világbotránnyá vált. A British Medical Journal (BMJ) nevű tekintélyes orvosi folyóirat például azt állította, hogy a világjárvány kihirdetését üzleti érdekek is motiválták, s a WHO tudatosan nagyította fel a vírus várható következményeit, hogy ezzel pánikot keltsen, és minél nagyobb mennyiségű vakcina, illetve vírusellenes szer vásárlására bírja rá a kormányokat. A BMJ-nek a tényfeltáró újságírás londoni hivatalával (The Bureau of Investigative Journalism) végzett közös vizsgálata szerint is létezett ez az érdekkapcsolat. Az Európa Tanács parlamenti bizottsága is vizsgálatot indított, s azt állapította meg, hogy a WHO influenza-világjárvánnyal kapcsolatos tevékenysége alaptalan pánikot és a közpénzek elpazarlását eredményezte. A WHO mindvégig tagadta és megalapozatlannak nevezte a vádakat.
Nemcsak nemzetközi szinten okozott botrányt a járvány kezelése, hanem Magyarországon is. Nálunk is vita tárgyát képezte, hogy szükség volt-e közpénzből megrendelni négymillió adag térítésmentesen beadható vakcinát s további kétmilliót „lekötni” a térítéses oltásokra. A négymillió adagból végül közel egymillió megmaradt az állami raktárakban. Ezekre megsemmisítés várt volna, ha a gyártó nem kezdeményezi az eredetileg egyéves szavatossági idő meghosszabbítását. A kétmillió adag térítéses oltóanyagból alig több, mint 750 ezret használtak fel.
Az első botrány azonban nem ez volt az oltóanyaggal kapcsolatban, hanem az, hogy kiderült: az akkor ismeretlen tulajdonosi hátterű gyártó Omninvest Kft. drágábban adja az oltóanyagot a legnagyobb megrendelőjének, az államnak, mint amennyiért a gyógyszer-nagykereskedőknek. S mivel a szezonális influenza elleni vakcinát is ugyanannyiért kapta az állam, mint a H1N1 ellenit, így annak ára is magasabb lett az „elvárhatónál”. Ezután az keltett felháborodást, hogy a térítésköteles oltóanyagra extraprofitot tett rá a nagykereskedelmi jogokkal is felruházott állami szervezet, az Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet. Így az ezer forint körüli termelői ár duplájával kellett szembesülnie annak, aki a patikában akarta megvásárolni a szert. Majd akár még egyszer enynyit elkérhetett tőle a háziorvos, hogy beadja neki az oltóanyagot. Ezt követően csődöt mondott a logisztika, az egészségügyi vezetés nem tudott megbirkózni a patikába szánt oltóanyag kiszállításának feladatával.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.