Olyan új elem került be a magyar állampapírok árazásába az elmúlt hetekben, amely a befektetők kamatemelési várakozásaira utal, dacára annak, hogy hazánk a korábbiaknál olcsóbban tudja finanszírozni magát. Egyes friss előrejelzések szerint lezárult az alapkamat-csökkentési ciklus, s nem kizárt az 5,25 százalékos irányadó ráta idei emelése sem. Több szakember azonban úgy látja, semmi oka az újabb szigorításnak, s a magasabb alapkamatra irányuló várakozások hátterében pusztán a haszonszerzés áll.
Boros Imre közgazdász szerint rendkívül rossz jelzés lenne a külföldi befektetők számára, ha a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kamatot emelne, ezzel ugyanis azt üzenné a befektetőknek, hogy nagyok a bajok hazánkban. Mint lapunknak Boros Imre elmondta, kamatot akkor kellene növelni, ha jelentősen megemelkedne az inflációs veszély, ennek azonban semmi jele egyelőre. A szakember még egy óvatos csökkentést is megfontolandónak tartana a mostani gazdasági helyzetben, hiszen a múlt hónapban az államkötvények és diszkontkincstárjegyek is kedvező áron keltek el. Boros szerint akik a kamatemelés szükségességét emlegetik, „csak saját kártyájukról beszélnek, arról a lapról, ami hiányzik nekik”, annak érdekében, hogy nagyobb haszonra tegyenek szert. – Európának saját hitelminősítőt kellene felállítania, mivel a válság 2007-es kirobbanásakor az ismert intézetek hitelüket vesztették, miután értéktelen papírokat a legjobb minősítésekkel láttak el – fogalmazott Boros, aki arra is kitért, hogy a rendszerváltás utáni évekből örökölt mulasztás miatt a magyar jegybank tevékenységét – az üzemeltetésre irányuló gazdálkodást leszámítva – jelenleg senki sem ellenőrizheti.
A közgazdász szerint a rendszerváltás sikertelenségének egyik oka a máig fennmaradó rossz jegybanki politika és a felügyelet hiánya. – Jelenleg 4500 milliárd forintot tartanak az 5,25 százalékos kamaton a kereskedelmi pénzintézetek a jegybankban ahelyett, hogy hiteleznék a hazai vállalkozásokat – mutatott rá Boros, a múltbéli rossz döntések közé sorolva a magas forintkamatok tartását, ami hozzájárult a devizahitelezés kóros elterjedéséhez.
Az MNB legutóbbi kamatdöntő ülését követően egyértelművé tette, hogy abban az esetben indulhat el egy újabb kamatemelési ciklus, ha az ország kockázati helyzete jelentősen leromlik – mondta lapunknak Kovács Mátyás, a Raiffeisen Bank elemzője, aki egyelőre nem lát vészjósló jeleket, így reméli, hogy a befektetők hamarosan eltekintenek a kamatemelési várakozásoktól. A Központi Statisztikai Hivatal holnap teszi közzé a fogyasztói árindex júliusi adatait. Kovács Mátyás szerint a júniusi 5,3 százalékos infláció júliusra 3,6-ra mérséklődik a pénzromlás üteme, ami semmiképpen sem mutat az alapkamat-emelés irányába.
Gerjesztett konfliktus? Orbán Viktor magyar kormányfő pozíciója erősebb alapokon nyugszik, mint azt sok befektető hinné – idézte Agnes Belaischt, a londoni Threadneedle Asset Management Ltd. elemzőjét, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) korábbi vezető közgazdászát tegnapi elemzésében a Bloomberg hírügynökség. A Hvg.hu által közölt jelentés szerint Orbán célja, hogy Magyarország a saját erejére támaszkodjon, a magyar pénzügyi helyzet pedig teret is ad erre, hiszen az ország költségvetési hiánya – öt országot kivéve – kisebb a többi EU-tagállaménál. A hírügynökség szerint ma már csak néhány befektető aggodalmaskodik azon, hogy az IMF távozása a csőd felé vezető útra terelné Budapestet. A magyar miniszterelnök ellenáll az IMF további költségvetési megszorításokra irányuló követeléseinek – írja az elemzés, amely szerint Orbán saját utat választott, méghozzá ugyanabból az okból, amiért elutasította a szovjet dominanciát.
Mindeközben Oszkó Péter volt pénzügyminiszter blogbejegyzésében a hírügynökségi megállapításokhoz képest gyökeresen ellentétesen látja az új kormány gazdaságpolitikáját. Szerinte a kabinet célja az, hogy jövőre és később is több hitelt vehessen fel, s szabadságharcként tünteti fel „a politikai célú eladósodás érdekében gerjesztett konfliktusokat”.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
