Államosítani kellene a pénztárakat?

Többletet mutatna a költségvetés egyenlege, amennyiben a magánnyugdíjpénztáraknak juttatott befizetéseket és vagyonelemeket beszámítanák a nemzeti elszámolásba. A lapunknak nyilatkozó szakértők szerint kivitelezhető a terv, ám van, aki úgy látja, a könyvelési fogás nem elegendő, és a privát pénztárak tényleges felszámolására lenne szükség. A Nemzetközi Valutaalaptól való függetlenség eddig jó döntésnek bizonyult – ezt erősítik meg a sikeres állampapír-kibocsátások.

Még mindig óriási a deficit. Bár júliusban 36,1 milliárd forintos többletet produkált az államháztartás, még mindig az egész évre tervezett hiány 114 százalékát teszi ki az első héthavi egyenleg – derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium tegnap közölt adatsorából. Tavaly ugyanilyenkor 84 százalék volt éves viszonylatban az államháztartási deficit mértéke. Az év eleji költekezések miatt az államháztartásban az év első hét hónapjában összesen 997 milliárd forintnyi mínusz halmozódott fel, míg a központi költségvetés hiánya az egész évre tervezett 121 százalékát tette ki, szemben a tavalyi 95 százalékkal. A főbb adónemek bevételei elmaradtak a tavalyi szinttől, ezt részben ellensúlyozta az áfabevételek többlete. Az év hátralévő részében az állami bevételeknek jelentős mértékben meg kell haladnia a kiadásokat. A kabinet többször jelezte: minden igyekezete arra irányul, hogy tartsa a hitelezőinkkel korábban kialkudott 3,8 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánycélt. Ennek érdekében vezették be a 187 milliárd forintra tervezett „bankadót, s emiatt kellett határozni a 120 milliárdos kiadáslefaragási csomagról is.

Megvalósítható elképzelés a magán-nyugdíjpénztári befizetések és vagyonelemek beszámítása a nemzeti elszámolásba – vélekednek a lapunk által megkérdezett közgazdászok. Lóránt Károly közgazdász szerint mivel külföldről senki sem finanszírozza a magyar nyugdíjasokat, belügy, hogy miként kezeljük ezeket a rendszereket. Ez a terv az utóbbi években nemcsak Magyarországon, de számos más olyan országban is felmerült, amely a nyugdíjrendszert többpilléressé tette, vagyis beengedte a magántőkét a rendszerbe. A téma azután került újra napirendre, hogy Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a Dow Jones hírügynökségnek a támogatásáról biztosította a szóban forgó kezdeményezést. Ezzel Matolcsy a néhány nappal korábban nyilatkozó Donald Tusk lengyel miniszterelnök állításai mellett sorakozott fel. Jövőre azért is nyílik a korábbiakhoz képest nagyobb mozgástér az elképzelés kivitelezésére, mert az első fél évben magyar, a másodikban pedig lengyel elnökség alatt zajlik az Európai Unió élete.
Szakértők szerint ez az újfajta elszámolási eljárás a magyar államadósság mértékét egy csapásra 78-79 százalékról 73-74 százalékra csökkentené, és a költségvetésben a GDP 2,9 százalékának megfelelő többletet eredményezne. Budapest büdzséje évente mintegy 600 milliárd forinttal járul hozzá a nyugdíjalap egyensúlyának megőrzéséhez, s hozzávetőleg 370 milliárd forint hiányt okoz az, hogy a magánkaszszákhoz megy a járulék egy része.
Az EU és a Nemzetközi Valutaalap részéről Magyarország folyamatos nyomás alatt áll, hogy csökkentse az államháztartási hiányát és az államadósságát, így a Matolcsy György által hangoztatott módosítást Heim Péter, a Századvég Gazdaságkutató alapítója is támogatja. – Igen ám, de a miniszter nyilatkozata csak egy statisztikai manőverre utalt, nem pedig a magánnyugdíjpénztárak államosítására, ahogy azt egyesek értelmezik – hívta fel a figyelmet Heim, aki az államosítást ellenezné. Bár a miniszteri kijelentés valóban nem tartalmazott állításokat az államosításra, Lóránt Károly szerint ez sem lenne túlságosan meredek lépés, hiszen mára beigazolódott, hogy a magántőke bevonása a rendszerbe hiba volt. Szerinte egy súlyosabb válság vagy háború esetén egyedül az „egymás biztosítására” lehet számítani, a magáncégek krízishelyzetben felszívódhatnak. – Jelenleg a privát biztosító magyar államkötvénybe fekteti a neki átengedett összeg egy részét, ami fölösleges kamatkiadásokba veri az országot – magyarázta a közgazdász.
„A magánnyugdíjpénztárak emelik az államkötvény-állományt, ami növeli az ország pénzügyi sebezhetőségét. A nyugdíjrendszer második pillére az államháztartás időzített bombája – magyarázta Németh György közgazdász, nyugdíjszakértő, aki szerint is az államosítás a járható út. A szakember azonban szerencsésebbnek tartja, ha államosítás helyett a második pillér kivezetéséről esik szó, mert az állam nem elvenne, hanem adna. Mint mondta, elfogadható az is, ha az első pillért (tehát az állami rendszert) választhatóvá tennék. – Ha a járulékfizetők az első pillérben megkapnák az államkötvények kamatát, az előnyösebb lenne az államnak, a jövendő nyugdíjasoknak, kizárólag a magánpénztárakat működtetők érdekeit sértené – tette hozzá Németh, aki úgy látja, hogy a statisztikai átnevezésnek önmagában semmi értelme nem lenne. Attól, hogy kisebbnek látszik az államháztartás hiánya és az államadósság, az időzített bomba tovább ketyegne – tette hozzá.
Miközben a kormány keresi a megoldást a hiány letornászására, a nemzetgazdasági miniszter a Hír TV-nek nyilatkozva tegnap újra megerősítette, hogy a kabinet kitart a pénzügyi függetlenség és a gazdasági önrendelkezés visszaszerzése mellett. Arra is kitért, hogy a magyar nemzeti érdekek alapján fognak tárgyalni, s nem fogadnak el a jövőben rosszabb feltételeket, mint más országok. Matolcsy nyilatkozatából az is kiderült, hogy Magyarország nem ragaszkodik mindenáron ahhoz, hogy már jövőre három százalék alá csökkentse az államháztartás hiányát.
Mint ahogy az elmúlt napok példája és a tegnapi, a tervezettnek megfelelő ötvenmilliárd forintnyi diszkontkincstárjegy-értékesítés is mutatja, a magyar állam jelenleg problémamentesen képes finanszírozni magát a piacról, nem szorul a Nemzetközi Valutaalap (IMF) segítségére. Erre világít rá a The Wall Street Journal tegnapi elemzése is: a gazdasági lap hazánk sikeres kötvénykibocsátási akcióival magyarázza elfordulásunkat az IMF-től. – A júliusi elutasítás az Orbán-kormány részéről meglepte a piacokat, de a lépés érthetőbbé válik az Államadósság Kezelő Központ új államkötvény-kibocsátási tervének fényében – állapította meg a lap.
Tegnap a New York Times (NYT) is foglalkozott a magyar gazdaság helyzetével. Az újságban Paul Krugman Nobel-díjas amerikai közgazdász ír hazánkról, utalva arra a hétfőn megjelent cikkre, amelyben az újság élesen bírálta Simor András jegybankelnök havi 8,3 millió forintos fizetésének csökkentését, és „vidéki fickóknak” nevezte az új magyar kormány tagjait. Mint Krugman írja, Magyarország egy végtelennek tűnő hiánycsökkentési programot folytat, és közben viszonylag magasan tartja a kamatlábakat annak érdekében, hogy támogassa a valutájának árfolyamát. Mindkettő elengedhetetlen – mutat rá a közgazdász, aki emlékeztet: Magyarország csatlakozni kíván az eurózónához, másfelől ugyanakkor nagy a félelem, hogy a forint leértékelése adósságproblémát okoz, hiszen nagyon sok magyar adósodott el svájci frankban vagy euróban. Mint Krugman megjegyzi, nem csoda, ha Magyarország ki akar kerülni a mostani szorító helyzetből.