Ámokfutók

Bár döbbenetes, mégsem lóg ki különösebben az utóbbi évek bűnügyi krónikájából a fővárosban pénteken történt rendőrtragédia. Az igazoltatás elől menekülő BMW-s ámokfutó kerületeken át száguldozott, mire elcsípték, közben szándékosan elütött egy fiatal zászlóst, aki életét vesztette. A krimibe illő üldözés főszereplője egy többszörösen visszaeső bűnöző volt, aki ráadásul jogosítvány nélkül vezette a föltehetően lopott autót.
Az eset csak erősíti a keserű tényt: Magyarország előkelő helyen áll a különböző bűnözési statisztikákban. Minden napra jut az erőszakból, a tyúklopástól a darabolós gyilkosságig megtalálunk idehaza mindent, ideköltözött a vadnyugat. Egyáltalán nem véletlen, hogy az új kormány első feladatai közé sorolta a közrend és köznyugalom megteremtését. Hogy fontosnak tartja: a nyakon csípett gonosztevőknek ne kelljen várakozniuk – már építik az új börtönöket, helyreállítják a bezárt régieket. Ha késve is, de visszakapja becsületét az igazságszolgáltatás. Hogy idáig süllyedtünk, abban hervadhatatlan érdemeket szerzett az ország korábbi vezetése. Az, amely a rendőrséget nem a rend, hanem a rendszer védelmére használta fel, az igazi bűnözők helyett felvonulókat, tüntetőket lövetett, kardlapoztatott, miközben a „pártsemleges” haramiák háborítatlanul garázdálkodhattak az országban. Az élet hosszú távon rendet tesz. A megújított rendőrség a felújított börtönökbe a BMW-s gyilkosok, fosztogatók és zsebesek mellé a fehérgalléros bűnözőknek is helyet biztosít, hogy végre kiszellőzzék az ország. Elegünk van az ámokfutókból!