A kedvező külpiaci helyzetre hivatkozva megemelte a magyar gazdaság teljesítményére vonatkozó előrejelzését a Nemzetgazdasági Minisztérium, amely szerint – a korábban várt 0,2 százalékos zsugorodás helyett – az idén 0,6 százalékkal nő a GDP – mutatja a tárca honlapjára tegnap feltett tájékoztató. A dokumentum szerint az exportunk visszatérhet a két számjegyű bővülés közelébe, ugyanakkor a háztartások fogyasztását a korábban gondoltnál jobban visszafoghatja a magasabb infláció. Az idei évre a márciusban előrejelzett 4,3 százalékkal szemben 4,7 százalékos pénzromlásra számít a tárca. Az előrejelzésből az is kiderül, hogy a lakossági fogyasztás a tavalyi 6,7 százalékos visszaesés után az idén további 2,5 százalékkal csökken.
Az idei első negyedévben a nullát enyhén meghaladó mértékben növekedett a GDP, s ezzel Magyarország papíron kikerül a recesszióból. A második negyedév adatait pénteken teszi közzé a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), elemzők szerint azonban biztos, hogy folytatódnak a pozitív tendenciák. – A tavalyi hat százalék feletti visszaesés után kezd magához térni a gazdaság, fontos tudni azonban, hogy alacsony viszonyítási alaphoz mért emelkedésről beszélhetünk. A második negyedévben másfél százalék körüli bővülés várható éves összehasonlításban – magyarázta lapunknak Kovács Mátyás, a Raiffeisen elemzője, aki az idei év egészére egyszázalékos GDP-bővülést vár. Az elemző szerint az idén 13 százalékkal bővül az ipar április–júniusban, amely az előző negyedévhez viszonyítva is öt százalékot erősödik. Kovács arra számít, hogy az exportpiacaink felvevőképessége a harmadik negyedévben romlik, így a hazai ipar szárnyalása is alábbhagyhat július–szeptemberben. Az elemző rámutatott arra is, hogy a háztartások fogyasztását a svájci frank megerősödése és a törlesztőrészletek növekedése is visszafogta az elmúlt időszakban. Az életszínvonal tehát Magyarországon tovább romlott, a bérek ugyanis a tavalyi zuhanás után az idén sem nőttek érezhetően.
Pesszimistább előrejelzést adott lapunknak Eppich Győző, az OTP elemzője, aki szerint a második negyedéves adatokat az építőipar és a mezőgazdaság húzza lefelé leginkább, s az iparon kívül egyedül a piaci szolgáltatások szektora nem zsugorodott. Eppich arra számít, hogy az idei második fél évben éves szinten 0,6 százalékkal bővül a gazdaság. Az év egészére vonatkozóan a Nemzetgazdasági Minisztérium előrejelzésénél valamivel szerényebb, 0,4 százalékos mutatóval számol az elemző.
Lóránt Károly közgazdász szerint pénteken az első negyedéves teljesítményhez képest most magasabb növekedésről számolhat be a KSH, elsősorban a jó ipari teljesítménynek köszönhetően. Lóránt emlékeztetett: miközben a környező országok, például Lengyelország és Szlovákia gyorsan fejlődnek, Magyarország lemaradt a régiós versenyben. – Tavaly öt év fejlődését veszítettük el, miközben a nyugat-európai országok GDP-je is természetesen visszaesett, de nem ilyen mértékben. Lemaradásunk nőtt, távolodtunk attól a céltól, hogy életszínvonalban utolérjük a fejlettebb tagállamokat – tette hozzá a közgazdász.
A hosszú ideje tartó rossz gazdasági teljesítmény miatt hazánk 2002 óta nem tud közeledni az EU átlagos fejlettségi szintjéhez. Az életszínvonalat mutató vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó GDP tekintetében nyolc év alatt mindössze egy százalékkal kerültünk közelebb az európai uniós átlaghoz. Az eredménnyel messze a leggyengébben teljesítő régiós országnak számítunk. 2002 óta a csehek 10, a bolgárok 11, a lengyelek és a horvátok 13, míg a románok 15 százalékkal kerültek közelebb az uniós átlaghoz. A leggyorsabb fejlődést Szlovákia könyvelheti el, nyolc év alatt 18 százalékkal sikerült előrébb lépniük.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
