Demszky Gáborék politikai bosszúja?

Nem tartja magát felelősnek az Alstom azért, hogy a kettes metró vonalára gyártott szerelvényre két évvel a határidő letelte után sem tudtak típusengedélyt szerezni – közölte tegnap lapunkkal György István, a Fidesz fővárosi frakcióvezető-helyettese azután, hogy találkozott a francia cég képviselőjével.

Elmondta: kifejezetten az Alstom kérésére, a szabadságon lévő Tarlós Istvánt helyettesítve ült le egy asztalhoz a fővárossal szerződésben álló társasággal, de tárgyalásokba nem bocsátkoztak. – Az Alstom arról nem nyilatkozott, hogy végül megfellebbezik-e az engedélyt megtagadó Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) döntését, azonban a Fővárosi Közgyűlés június 3-i határozata továbbra is egyértelmű: a szerződést a BKV Zrt.-nek meg kell szüntetnie. Ha ez ügyben nem lép Kocsis István vezérigazgató, akkor éppúgy szembeszáll a közgyűlés döntésével, mint Demszky Gábor főpolgármester – hangsúlyozta György István.
A főpolgármester a hét elején a hatályos metrókocsi-megállapodás sajátos értelmezésével azt állította: azt hat hónapig nem is lehet megszüntetni, a hatósággal szemben pedig biztonságosnak minősítette a szerelvényeket.
Az NKH azonban nemcsak fékhibák, hanem több, biztonságot is érintő hiányosság miatt sem adta meg a szerelvények típusengedélyét.
*
Székelyné Pásztor Erzsébet, a BKV Zrt. kommunikációs igazgatója tegnap lapunkkal közölte: már konkrétan a metrókocsik beszerzéséről szóló szerződés felmondása, illetve az attól való elállás jogi kérdéseit vizsgálják.
Ez lehet a négyes metró beruházásának további, akár 2015-ig is tartó csúszása, akár az EU-támogatás elvesztése és a kettes vonalon futó szovjet szerelvények több mint hárommilliárd forintos felújítási kényszere.
Lapunk úgy tudja, hogy a Fővárosi Közgyűlés egyértelmű döntésének szabotálásával a jelenlegi városvezetés a választás után várható fideszes többséget akarja megtorpedózni, a négyes metró leállításával vádolni.
Ha a városvezetés politikai célja az időhúzás, akkor tízmilliárdos károkat is okozhat. A 65 milliárd forintos beruházás csaknem felét már ki is fizették. Ha nem bontják föl néhány napon belül a szerződést, és nem indítják el az új közbeszerzési eljárást, akkor a korábbi MSZP–SZDSZ-es hatalmi körök az októberi választás után gőzerővel bizonygathatnák, hogy a Fidesz állította le a metróberuházást.
Időközben megérkezett a négy BKV-s szakszervezet feljelentése a Központi Nyomozó Főügyészséghez – erősítette meg lapunknak Keresztes Imre főügyész. Elmondta: jövő hétfőig döntenek az ügyben.
A nyomozó hatóság júniusban vette át a BKV-nál hűtlen kezelés, csalás és más bűncselekmények miatt indított nyomozások irányítását. A büntetőeljárásban több mint egytucatnyi gyanúsított van, közöttük az előzetes letartóztatásban lévő volt MSZP-s főpolgármester, Hagyó Miklós, illetve egykori kommunikációs munkatársai, Horváth Éva és Lelovics Ottó.
A BKV-nyomozások a Fidesz 2008-ban tett konkrét feljelentései alapján, ismeretlen tettesek ellen indultak. A szakszervezetek most „bűncselekmény megalapozott gyanúja” miatt fordultak a nyomozó hatósághoz. Szerintük „a közlekedési társaság pénzügyi helyzete kilátástalan, amiért a tulajdonos fővárosi önkormányzat a felelős”. A Kilián Autóbusz Üzemegység Szakszervezete, az Óbuda Autóbuszgarázs Szakszervezet, a Cinkota Autóbusz Közlekedési Szakszervezet, valamint a BKV Fürst Közlekedési Szakszervezet azt írta: a tulajdonos és megrendelő fővárosi önkormányzat annak ellenére nem finanszírozza a BKV bevételekkel nem fedezett kiadásait, hogy erre a szolgáltatási szerződés és több rendelet is kötelezi. Mint írták, a főváros 2002 óta semmilyen működési támogatást nem ad, a normatív állami támogatás bevezetésével egyidejűleg az önkormányzati működési támogatás megszűnt.
A négy érdekképviselet köztudottan Hagyó Miklós „köréhez” tartozik. Ők voltak azok, akikről Balogh Zsolt volt BKV-vezérigazgató azt nyilatkozta: több buszos szakszervezeti vezető is részt vett a 2008-as sztrájk utáni beszélgetésen Hagyó társaságában, amelyen pénzügyi igények teljesítéséről is szó esett. A munkabeszüntetés után valamennyi BKV-s szakszervezet összesen ötvenmillió forintot kapott egy 2004-ben létrejött „együttműködési megállapodásra” hivatkozva. A Kilián Autóbusz Üzemegység Szakszervezete a sztrájk után a BKV-tól használatba kapott egy Volvo luxusbuszt, amellyel utazásokat szervezhetett, a jármű lízingdíját sem kellett állnia, sőt kétmillió forint értékben fizetés nélkül meg is tankolta.
Ikvai-Szabó Imre szerint az év elején sztrájkoló szakszervezetek átlag feletti juttatását az a kormány–főváros megállapodás tette lehetővé, ami „a BKV-t is kiszámítható finanszírozási pályára állíthatja”. Ezzel szemben a főpolgármester néhány hete az új Orbán-kormányt is zsarolni kezdte. – Már októberben veszélybe kerülhet a BKV Zrt. fizetőképessége, ha a kormány nem teljesíti a közlekedési cég finanszírozásáról kötött szerződést – fenyegetőzött Demszky Gábor. Egy másik volt helyettese, Horváth Csaba (MSZP) erőszakolta ki az idei tarifaemelést, aki már pártja főpolgármester-jelöltjeként díjmentes budapesti közlekedéssel kampányolt.