Érem és könnyek nélkül

Risztov Éva, egyetlen nyílt vízi éremvárományosunk a hetedik helyen zárt tegnap Balatonfüreden, az Európa-bajnokság úszóversenyeinek női 10 kilométeres viadalán. A hajdan második helyezéseibe is kis híján belehaló sportember ezúttal sokkal inkább úgy tűnt, mint aki újjászületett.

Ballai Attila
2010. 08. 15. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Risztov Évát én szinte mindig csak sírni láttam. A 2002-es berlini Eb-n, a 2003-as barcelonai vb-n – pedig e két versenyen annyi érmet nyert, hogy abból egy átlagos sportágnak jó lobbival évekre megvan az állami támogatása –, aztán a 2004-es athéni olimpián is. A berlini ezüstesőben mondtam neki: ne keseregjen, úgy fog visszagondolni ezekre a napokra, mint pályafutása csúcsára. A 2005-ös montreali vb-re már elapadtak a könnyei, és azokkal együtt az erőforrásai is; húszévesen visszavonult. Később ebbe is, abba is belefogott, de minden pótcselekvése olyan hatást keltett, mintha a partra vetett hal próbálkozna. Lassan mégis visszatalált a vízbe, és a nyílt vízi Eb tegnapi, 10 kilométeres versenye előtt edzője, Vajda Tamás határozottan mondta: „Éva nagyon komolyan újrakezdte, és a célja a londoni olimpia. De ehhez még sok versenyre és rutinra van szüksége, mert itt minden sokkal esetlegesebb. Ha például az elején beindul egy félőrült társaság, tudni kell, mi a teendő.”
Ha akadtak félőrültek, akik beindultak, akkor Risztov közéjük tartozott, az élbolyba. A sajtó képviselői hajóról, ötven méterről követhették a mezőnyt, de onnan is kitűnt, ez a szakág minimum biatlon: úszás és kézitusa. Az egykori kiváló medencés úszó erre még nem volt felvértezve, az egyik forduló tülekedésénél vissza is esett. Szilaj hajrával végül feltornázta magát hetediknek, de hajdani tapasztalataink alapján azt hihettük, most szabad folyást enged a könnyeknek. Ehelyett már-már a kívülálló higgadtságával értékelt:
– Boldog vagyok, mert nem adtam fel, és túléltem. A lányok erősek és durvák, az egész olyan volt, mint egy női vízilabdameccs, vagy talán inkább férfi, és erre edzésen nem lehet felkészülni. A történtekből sokkal több biztatást merítettem, mint kétséget, úgyhogy keményen dolgozunk tovább.
A 400 vegyes tíz évvel ezelőtti, helsinki Európa-bajnoka, Batházi István valószínűleg még többet mesélhetne a kétféle úszás összevethetetlenségéről, hiszen ő tegnap délelőtt 5 kilométeren 31. lett. A nap harmadik magyarja, Prohászka Ágnes 10 km-en 26.-ként zárt, Risztov Éva tehát eddig az Eb legsikeresebb hazai versenyzője.
Ami önmagában persze sovány vigasz, de a tegnap fő meglepetése az volt, hogy ezúttal egyáltalán nem is szorult vigaszra.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.