Fogy a vajdasági magyarság

Minden évben egy falunyival csökken a vajdasági magyarság lélekszáma. Pontosabban háromezerrel, ami egy százalékát teszi ki a közel háromszázezres magyarságnak. Az nem vigasztalja a nemzeti közösséget, hogy kisebb arányban ugyan, de általános a szerbiai falvak elnéptelenedése. Kétezer olyan falu van az úgynevezett szűkebb Szerbiában, ahol már senki sem él.

Branislav Gulan, a szerbiai gazdasági kamara szakmunkatársának szerbiai falvakat vizsgáló tanulmánya szerint a települések 86 százalékában csökken a lakosok száma, s mindössze 12 százalékban tapasztalható némi emelkedés. A Magyar Szó napilap által ismertetett tanulmány szerint az elmúlt egy évtizedben az aktív mezőgazdasági termelők száma csaknem megfeleződött, 900 ezerről 500 ezerre zsugorodott. A szakember szerint ennek oka, hogy a lakosság egy része megélhetési okokból elhagyja a falut, ám ezzel a városok gondjai növekednek. Még a Vajdaságban is a falusi lakosság 22 százaléka nyomorog. Egy civil szervezet kutatásai szerint a falusi háztartások 38 százaléka országos szinten szegény. Mivel a falvakban nincs munka, a fiatalok elköltöznek. De nemcsak a megélhetésük készteti őket távozásra. A szerbiai falvak nagy részében ugyanis nincs meg a már nélkülözhetetlen infrastruktúra: vízvezeték, csatornahálózat, telefon, rendes műút, járda.
Szerencsére a Vajdaságra ez utóbbi – a közművesítés hiánya – nem vonatkozik, mégis elöregednek a falvak. A falusi iskolák, amelyekben – most magyar példákat is felhozhatnánk – két osztály is volt elsőtől nyolcadikig, most egyre nehezebben tartják fenn az egyet is. Valahol ez nem is sikerült. Példa rá a bánáti Ittabé, ahol megszűnt a magyar oktatás, pedig a falu csaknem fele magyar. Ahol pedig nincs iskola, annak a közösségnek az évei meg vannak számlálva.
A legutóbbi, 2002. évi népszámlálás szerint Szerbiában pontosan 290 207 magyar élt. Ez a szám természetesen már régen ezrekkel csökkent, s talán már 2002-ben sem volt pontos, hiszen sokat megszámláltak, akik már csak papíron részei a nemzeti közösségnek. Az akkor a Vajdaság lakosságának 14,3 százalékát tette ki. Az előző népszámlálás adatai szerint a vajdasági magyarság aránya a tartomány lakosságához képest 17 százalék volt, számokban: 339 491. A Vajdaság Ma cikke szerint 1921-ben a mai Vajdaság területén 371 ezer magyar élt, vagyis a lakosság majdnem negyede magyar volt, 24,2 százalék. Ha a szláv lakosságot nem egy kategóriába soroljuk, akkor a magyarság hosszú időn át relatív többséget alkotott. A németek elűzésével és a magyarság számarányának csökkenésével a Vajdaság mára már igen jelentős – mintegy hatvanszázalékos – szerb többséggel rendelkezik.