Lezárult a hat halálos áldozattal járó romagyilkosság-sorozat nyomozása – tájékoztatta tegnap a sajtót Bartha László, a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) szóvivője.
– Európában egyedülálló emberölés-sorozatot sikerült feltérképeznie a hatóságnak – tette hozzá Csizner Zoltán, az NNI megbízott vezetője. A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a tavaly augusztus 21-én a Perényi 1. nevű debreceni szórakozóhelyen letartóztatott négy gyanúsított, K. Árpád, K. István, Cs. István és P. Zsolt már kitervelte a következő támadások helyszíneit. Feltételezhetően Erdőkertesen, Kisvárdán, Turán és Hajdúhadházán csaptak volna le.
Csizner Zoltán kijelentette: a nyomozás azért volt egyedülálló, mert az eddigi emberölés-sorozatokban szexuális vagy anyagi haszonszerzés volt az indíték, ám ebben az esetben a gyanúsítottak romákkal kapcsolatos konfliktusai, sérelmei voltak a gyilkosságok indítékai.
– A nyomozás legalapvetőbb kérdése az volt, hogy a gyilkosságok helyszínei között van-e öszszefüggés, illetve hogy a feltételezett tettesek egy elkövetői körből állnak-e össze, vagy a tagok változnak – fogalmazott Csizner. Hangsúlyozta: a hatóság munkáját az segítette, hogy az elkövetői eszközök, a sörétes fegyverek, illetve a Molotov-koktélos támadások egybefüggő sorozatra utaltak.
*
Ismeretes, a gyilkosságsorozat 2008. július 21-én Galgagyörkön kezdődött, augusztus 8-án Piricsén, szeptember 5-én Nyíradonyban, szeptember 29-én Tarnabodon, november 3-án Nagycsécsen, december 15-én Alsózsolcán, tavaly február 23-án Tatárszentgyörgyön, április 22-én Tiszalökön, augusztus 3-án Kislétán támadtak romákra. A kislétai és a tiszalöki bűncselekményben egy-egy ember halt meg, míg Nagycsécsen egy testvérpár, Tatárszentgyörgyön egy 27 éves apa és 5 éves fia vesztette életét.
Csizner Zoltán szerint a sorozatjellegre utalt az is, hogy a brutalitás a gyilkosságok állomásain fokozódott. Míg a támadások elején még lakóházakra dobtak Molotov-koktélt a feltételezett tettesek, addig Kislétán, az utolsó állomáson már testközelből adták le a halálos lövéseket.
Dócs András, az NNI bűnügyi vezetője leszögezte: a személyi és tárgyi bizonyítékok zárt rendszerét állította össze a hatóság, amiben a szakértői jelentések cáfolhatatlan tényekre világítanak rá. Hozzátette: a hatóság számára a tárgyi bizonyítékokon túl a gyanúsítottak munkatársainak beszámolói is szolgáltattak információkat, illetve a gyanúsítottak is tettek beismerő vallomásokat és társakat érintő vallomásokat. A szakértők a gyilkosság négy helyszínén cáfolhatatlan DNS-nyomokat rögzítettek. A nyomozók Molotov-koktél-hüvelyeken találtak DNS-nyomot Piricsén, Tarnabodon és Nagycsécsen, míg Besenyszögön ragasztószalagon árulkodtak a DNS-ek.
Mint azt lapunk korábban megírta, a gyilkos fegyvereket a támadók egy 2008-as besenyszögi rablásból szerezték meg. Ekkor egy vadász házából rabolták el a gyanúsítottak a golyós, illetve sörétes puskákat.
– Az első próbatámadást a rablás után három hónappal K. Árpád követte el, aki a debreceni menekülttábor épületére adott le lövéseket. Itt egy nő sebesült meg – mondta Dócs András. Hozzátette: a hatóság által lefoglalt fegyverek személyekhez köthetők, nemcsak a DNS-minták alapján, hanem vallomások is vannak arról, hogy melyik gyanúsított milyen puskát használt. – K. Árpád Mauser típusú golyós fegyvere 15 helyszínen hagyott nyomot, míg P. Zsolt Fraban típusú pisztolya huszonegyszer biztosan elsült – fogalmazott Dócs András alezredes. Hangsúlyozta: a hatóság a gyilkosságok nyomozása során ötmillió hívás adatát elemezte, aminek értékelésére speciális program összeállítására volt szükség. Három készülék négy SIM kártyája vezetett végül a gyanúsítottak elfogásához, akik Kislétán, Tiszalökön és Galgagyörkön használták az árulkodó mobiltelefonokat. Dócs András elmondta, a tiszalöki támadás után az elkövetők elakadtak autójukkal, telefonon segítséget hívtak, ezek a hívások pedig „hús-vér emberekhez” csörögtek ki. Így került a rendőrség látókörébe a testvérpár, K. István és Árpád, valamint az általuk gyakran látogatott debreceni szórakozóhely.
A Perényi 1. nyitva tartása alapján nyilvánvalóvá vált, hogy a feltételezett tettesek azért követték el éjjel, illetve vasárnapról hétfőre virradóra a cselekményeket, mert ekkor a szórakozóhely zárva tart.
Kiderült az is, hogy a K. Árpád sógornőjének nevén szereplő személygépkocsi, egy szürke Opel Astra négy bűncselekmény helyszínén is ott volt, Galgagyörkön, Tarnabodon, Nagycsécsen és Alsózsolcán.
A hatóság tavaly augusztus 21-én döntött úgy, hogy lecsap a feltételezett tettesekre, mert fennállt egyéb bűncselekmények elkövetésének veszélye. A nyomozók szerint a gyilkosságoknál általában K. Árpád biztosította két társát, K. Istvánt és P. Zsoltot golyós fegyverével. P. Zsolt és K. István pedig a házakhoz közel merészkedve követték el akcióikat. A sofőr két helyszínen, Tiszalökön és Kislétán Cs. István volt. K. Árpád néha magányos akciókat is elkövetett, erre utal a debreceni menekülttábor elleni támadás is.
A gyanúsítottak letartóztatása után egy évvel az NNI feltételezése szerint Nagycsécsen P. Zsolt sörétes fegyvere okozott halált, Tatárszentgyörgyön K. István fegyvere gyilkolt, Tiszalökön K. Árpád golyós fegyvere oltott ki életeket, míg Kislétán ismét K. István ölt.
K. Árpádot, K. Istvánt, P. Zsoltot társtettesként sok ember életét veszélyeztető, részben 14. életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett, előre kitervelten aljas indokból több emberen elkövetett emberölés bűntettével gyanúsítják a csoportosan fegyveresen elkövetett rablás bűntette, visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel bűntette mellett. K. Árpádot ezeken kívül még a debreceni menekülttábor elleni támadás miatt tettesként foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetés bűntettével is gyanúsítja a hatóság. Cs. Istvánt mint bűnsegédet előre kitervelten több emberen elkövetett emberölés bűntettével gyanúsítják.
