Genfi „árnyékjelentés”

Székelyföld területi autonómiáját szorgalmazza három romániai magyar civil szervezet az ENSZ emberi jogi főbiztosságának küldött egyik jelentésében, amelyet a napokban vitat meg a nemzetközi szervezet illetékes testülete. A dokumentumot az önálló magyar egyetemért küzdő Bolyai Kezdeményező Bizottság, a Tőkés László által vezetett Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a székelyföldi Pro Regio Siculorum Egyesület nyújtotta be. A svájci Genfben tegnap kezdte, s ma folytatja ülését az ENSZ faji- diszkrimináció-ellenes bizottsága, amely tizenegy országban, köztük a Romániában élő nemzeti kisebbségek helyzetét vizsgálja meg. Az ENSZ asztalára két jelentés is került: az egyiket a román állam készíttette, ez – Asztalos Ferenc Csaba, a romániai küldöttség vezetője szerint – pozitív tendenciákról számol be. A civilek „árnyékjelentésében” viszont a szerzők egyebek mellett felhívják a figyelmet arra, hogy a román állam jóval kevesebb energiát fektet a székelyföldi infrastruktúra fejlesztésére, mint az egyéb, hátrányos helyzetű területekére. A megfogalmazók azt követelik, hogy a Székelyföld kapjon külön adminisztratív státust Romániában, a magyar regionális szinten legyen hivatalos nyelv, a magyar és a székely jelképeket pedig szabadon lehessen használni.