Genfi vita a jogokról

Ezúttal Genfben mutatkozott meg nyilvánosan az erdélyi magyarok megosztottsága. Az ENSZ faji megkülönböztetés megszüntetésére létrehozott bizottsága (CERD) hétfőn és kedden vitatta meg a romániai kisebbségek helyzetének kérdését. A hivatalos román kormányzati álláspont mellett a bizottsághoz két „árnyékjelentés” is érkezett: az egyiket a Pro Regio Siculorum Egyesület, a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács fogalmazta meg, a másikat pedig a romák helyzetével foglalkozó Romani Criss Egyesület terjesztette be. A magyar szervezetek tegnapi közleménye szerint a bizottság előtt Cunnold-Benkő Erika a Székelyfölddel kapcsolatban elmondta, bár a lakosság nyolcvan százaléka magyar, a magyar nyelvnek nincs hivatalos státusa, Székelyföld infrastruktúrája pedig a régió alacsony állami támogatottsága miatt elmarad az országos átlagtól. Hantz Péter az oktatásban tapasztalható diszkriminatív elemekről beszélt. A BKB alelnöke kifejtette: míg a magyar nemzetiség az ország lakosságának 6,6 százalékát teszi ki, a romániai felsőoktatásban tanuló diákok mindössze 1,6 százaléka tanulhat magyarul. Megoldást az állami magyar egyetem visszaállítása, illetve a Sapientia tudományegyetem román állami támogatása jelenthetne – hangsúlyozta Hantz Péter, aki előadása végén a dél-tiroli példát említve az ENSZ közbenjárását kérte Székelyföld területi autonómiájának megvalósítása érdekében.
A bukaresti kormányküldöttséget Asztalos Csaba, a romániai országos diszkriminációellenes tanács elnöke vezette. Hantz Péter szerint a bukaresti küldöttség magyar tagjai – például Markó Attila, a romániai Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetője – elsősorban Románia megvédésében voltak érdekeltek. Az érintettek alaptalannak nevezték a vádat. Markó Attila az MTI-nek elmondta, ő maga is jelezte az ülésen, hogy a magyar kisebbség igényli az autonómiát, és beszélt a romániai decentralizációs törekvésekről, bár az ENSZ-bizottság tagjai már hétfőn közölték: a testület nem foglalkozik az autonómia kérdésével. A román kormány küldöttsége egy főként a romániai cigányság gondjaira fókuszáló jelentést mutatott be tegnap.
A CERD a meghallgatások alapján elkészíti a saját jelentését, amely ajánlásokat fogalmaz meg majd Románia számára. A dokumentum várhatóan két-három hónap múlva készül el.