A két pszichológus nyugdíjba küldené a sokat bírált hazugságvizsgálót. De annak ellenére, hogy a két kutató fölfedezte a P300 nevű agyhullám szerepét 29 önkéntes egyetemistán, sokan kételkednek a módszerben. A kísérlet közben a diákoknak először két dologra kellett gondolniuk: egy bombamerényletre Houstonban vagy egy tetszés szerint kiválasztott városra, ahol nyaralni szeretnének. A következő lépésben városneveket mutattak nekik, majd hónapneveket láttak, és a terroristamerényletek különféle módszerei jelentek meg előttük. Ebben a szakaszban a kutatók az EEG segítségével mérték a diákok agyhullámait, és különösen a P300 nevű agyhullám tevékenységét látták nagyon aktívnak, amikor az egyik inger ismerős volt. Meixner és Rosenfeld is meggyőződéssel vallja, hogy sikeres a kísérlet: azonosítottak tízet a 12 feltételezett „terroristából”, és kiderítettek húszat a feltételezett merénylet harminc részletéből (például a robbanóanyag típusát, a merénylet helyszínét és időpontját is).
Maga Rosenfeld az amerikai Time magazinnak nyilatkozva elismerte, hogy a módszer még nem egészen tökéletes és csak korlátozottan használható a terroristák ellen. Ugyanis az általuk javasolt módszerrel csak olyan információt lehet megtalálni, amelyről már tudnak, és nem azt, amit éppen keresnek. De sokkal hatásosabb eszköz, mint a hazugságvizsgáló, amit ma is felhasznál a bíróságok túlnyomó többsége – mondta. Rosenfeld és Meixner nem új dolgot talált fel, mert már a nyolcvanas években ismerték a módszert, de még senki sem alkalmazta.
Az ellenzők hibásnak tartják a módszert, azt is kifogásolják benne, hogy mindenképpen kellenek hozzá előzetes információk. Akárcsak a hazugságvizsgáló, ez is épít a légzés és a verejtékezés legkisebb eltérésére, csakhogy ez egy ártatlan személy esetében is megváltozik, már csak azért is, mert nem mindennap hallgatnak ki ilyen körülmények között egy hétköznapi embert. Az a tény is az új módszer ellen szól, hogy a P300 akkor is reagál az ismerős információra, ha valaki mégsem terrorista – mint a kísérlet egyetemistái –, de a látott városban nőtt fel, és számtalan kedves emlék fűzi hozzá. A cikk portugál hozzászólóinak egyike epésen-gúnyosan megjegyezte: Uram isten, megint két chicagói fiú! Az illető a most már hanyatló neoliberális gazdasági modell egyik kidolgozójára, a néhai Milton Friedmanra és Arnold Harbergerre, illetve tanítványaira (a chicagói fiúkra) célzott. A két professzor egy másik chicagói egyetemen járult hozzá a „világmegváltó” gazdasági modell kidolgozásához.
Gyermekpornográfia miatt tartóztattak le egy borsodi férfit