Csaknem negyedszázaddal a csernobili reaktorbaleset után riasztó képet festett a sugárfertőzött zóna élővilágáról egy nemzetközi kutatócsoport – adta hírül a BBC. Az emberek által elhagyott, fertőzött zónában négy éven át számlálták és tanulmányozták a rovarokat, hüllőket, kétéltűeket, madarakat és emlősállatokat, s az adatokat összehasonlították a hasonló adottságokkal rendelkező, de nem szenynyezett élőhelyeken szerzett tapasztalatokkal. Most közzétett tanulmányukban arra a következtetésre jutottak, hogy a fajok korábban kimutatható sokfélesége az atomreaktor körzetében már a múlté, s nagyon jelentős az eltérés a másutt látott biodiverzitástól.
A sugárzás hatását a megmaradt állatok is viselik, főként a megvizsgált madarak testén találtak tumorokat. A legsérülékenyebbnek a nagy távolságokat átszelő vándormadarak, elsősorban a fecskék bizonyultak, egyelőre nem tudni, miért. Az ukrán tudósok közül nem mindenki osztja az amerikai és francia kutatók aggodalmait. Szerzsi Gascsak Csernobil hatásaival foglalkozó biológus a már korábban közzétett részeredmények hallatán azt mondta: ő ellentétes következtetésre jutott. A fertőzött zónát, ahol az emberi tevékenység megszűnt, már újra birtokba vették az állatok, látványosan szaporodnak, és jól érzik magukat. Szerinte ez arra mutat, hogy szervezetük immunrendszere „megtanult” alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez.
Timothy Mousseau, a Dél-Karolina Egyetem professzora, a nemzetközi kutatás egyik irányítója szerint azonban az adatok megkérdőjelezhetetlenek. Mint mondta: lehet az emberektől nem zavart állati paradicsomnak is látni a csernobili zónát, de helyesebb természeti laboratóriumnak tekinteni, ahol az emberi felelőtlenség hosszú távú hatásait tanulmányozhatjuk.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
