Gyűjtőszenvedély

Pénzszűkében lehetett az a négy férfi, aki minap Kiscséripusztán el akarta vinni a helyi víztornyot. Eredetileg a vasúti sínekért jöttek, ám azokat egy élelmesebb brigád már elvitte, így maradt a víztorony, mégse menjenek haza üres kézzel. Amikor rendőrök érkeztek a helyszínre, s érdeklődtek, hová lesz a séta azzal a víztoronnyal, a legleleményesebb lator azt mondta, bontási engedéllyel rendelkeznek, csak azt otthon felejtették. Bent, az őrsön aztán kibökték, nincs engedélyük, valójában amatőr vas- és fémgyűjtők, még az iskolában úttörőként vált ez a szenvedélyükké.
Magyarország nemzetközi összehasonlításban is elöl áll a megrögzött gyűjtögetők tekintetében. Épp nemrégiben hallottam egy rádióriportban, milyen veszélyeknek van kitéve a nyaralni készülő ember a gyűjtögető életmódot folytató lakásfosztogatókkal szemben. A legelvetemültebb gyűjtögetők esetében még az sem visszatartó erő, ha a háziak otthon vannak, amikor nekik rabolni való kedvük támad. Egyik ismerősömnek fényes nappal úgy lopták el a családi házának falához támasztott alumíniumlétráját, hogy közben szegény odafönt matatott a tetőn a cserepekkel. A szemtelen fémgyűjtő bement a kertkapun, vállára vette a lajtorját, és elsétált. Ismerősömet alpinista szomszédja hozta le a tetőről…
Kiscséripusztán már a víztornyot lopják. Talán a gyűjtőfogház őrtornya is sorra kerül.