Régi és jogos kritika a hazai szakszervezetekkel szemben, hogy a rendszerváltás óta csak a közszférában, illetve a nagy állami vállaltoknál tudtak megmaradni, ahol elkényelmesedve, az államhoz, a munkáltatóhoz túl közel kerülve „védik” a dolgozók érdekeit, míg az igazi, erőteljes fellépést igénylő multinacionális cégek világában szinte meg sem tudtak jelenni. Pedig a világ legnagyobb, vezető multinacionális cégei szinte kivétel nélkül Magyarországon is megtalálhatók, számos ágazatban, így például a kereskedelemben a munkavállalók túlnyomó többsége multinacionális társaságnál dolgozik. A Magyar Nemzet elsőként számolt be arról, hogy egy májusban, ismeretlen tettes ellen tett feljelentés szerint a Tescónál tavaly februárban bevezetett elektronikus munkaidő-nyilvántartást végző rendszerben „kikapcsolták” a rendkívüli munkavégzés esetén kifizetendő pótlék bérszámfejtését. A multinacionális vállaltnál heti bontásban, előre állapodnak meg a munkaidő-beosztásról, amitől ha eltérnek, pluszjuttatást kell fizetni a dolgozóknak. A munka törvénykönyve kimondja, a hét napon belüli áttervezés miatti munkavégzés rendkívüli munkavégzésnek minősül, amiért a dolgozót alapbérének plusz ötven vagy száz százaléka illeti meg. A program ezen részének „kikapcsolásával” – a feljelentés szerint – a 2009 szeptembere és 2010 májusa közötti időszakban csaknem tizennyolcezer Tesco-dolgozó részére mintegy 365 millió forintnyi munkabért nem fizettek ki. A Tesco-dolgozók béréből a gyanú szerint elcsalt összeg tavaly februárig visszamenőleg elérheti a hétszázmillió forintot is.
A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság nyomozói és az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) munkatársai a napokban megszállták a Tesco budaörsi központját, ahol számítógépeket, a bérszámfejtést végző programot, valamint egyéb számítástechnikai eszközöket foglaltak le, de a rendőrök elvitték a korábbi, kézzel átvezetett bérszámfejtések dokumentumait is.
Az OMMF Közép-magyarországi Munkaügyi Felügyelősége egy szakszervezeti és egy egyéni bejelentés alapján kezdett vizsgálódni. A bejelentésben a munka- és pihenőidő, valamint a szabadságok kiadása kapcsán fogalmaztak meg kifogásokat. A felügyelőség az ellenőrzések során kitér a nyilvántartások vezetésére is, ami összekapcsolódhat a rendőrség által vizsgált üggyel. A Tescónál az ügy kirobbanásakor még elismerték, hogy az új elektronikus munkaidő-nyilvántartást végző programjuk egyelőre valóban „nem tudja kezelni” a hét napon belüli, munkaidő-áttervezéssel kapcsolatos adminisztrációt, így az ezért járó pluszjuttatást nem fizették ki. Később azonban úgy módosították álláspontjukat, hogy bár a kifogásolt számítógépes program nem tökéletes, a dolgozóknak erre az időszakra is meg kellett kapniuk a járandóságukat.
Egy régi ügy újra terítéken
A főként német és francia tulajdonú cégek közül utóbbiaknál nehezebb vagy egyáltalán nem lehet helyi szakszervezetet létrehozni. Egyes vállalatok egyszerűen nem engedik, hogy érdekképviselet alakuljon náluk, mondvacsinált okokkal elbocsátják vagy átszervezik azokat, akik erre vállalkoznak. Ezt nem kevesebb mint öt esztendővel ezelőtt nyilatkozta Sáling József, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének elnöke.
A jelek szerint a magyarországi multinacionális áruházláncokban uralkodó állapotokat illetően ma ugyanazokkal a problémákkal kell megküzdeni, mint korábban. Az érdekvédő már ekkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a multinacionális kereskedelmi láncok alkalmazottai sokkal többet dolgoznak a törvényes munkaidőnél, amit gyakran nem fizetnek ki nekik, miközben több módon, például leltározás ürügyén anyagi felelősséget hárítanak rájuk. Bár Sáling szervezett munkavállalói fellépést sürgetett, az általa irányított érdekképviselet végül nem tett ilyen kezdeményezést.
Két évvel ezelőtt több hír látott napvilágot arról, hogy Tescónál már-már embertelenül, megalázóan bánnak a dolgozókkal, túlóráztatják őket, amit legtöbb esetben nem fizetnek ki. Az áruházlánc rendre úgy nyilatkozott, hogy minden tekintetben betartják a törvényeket, minden járandóságot kifizetnek, így legfeljebb egyedi esetekről lehet szó, amit ha jeleznek, készek orvosolni. Az egyszerű dolgozók, az eladók, a pultosok, a pénztárosok, az árufeltöltők panaszainak képviseletére megalakult a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete (KDFSZ). Az új érdekképviselet a kifizetetlen túlórák, illetve az egyes régiók közötti bérkülönbségek miatt munkaügyi pereket indított, de megtartotta a Tesco hazai történetének első munkabeszüntetését is – igaz, ezt a Bajnai-kormány megszorításai elleni sztrájkfelhíváshoz csatlakozva szervezte meg.
Megtudtuk: a KDFSZ nemrég bejelentést tett az OMMF-nél, hogy a Tesco áruházaiban a pénztárosoknak nem fizetik ki a törvényben előírt 89 500 forintos szakmai bérminimumot, helyette a vállalat saját „bérmátrixa” alapján határozza meg a munkakörök után járó fizetéseket. A multicégnél mindemellett különböző zónákat alakítottak ki az adott munkakörhöz rendelt bérekről, így a Tesco áruházaiban a pénztárosok 80 000, 83 000, illetve 88 300 forintot keresnek – attól függően, hogy az ország mely részén található az áruház.
Vizsgálatsorozat indult
A KDFSZ bejelentése nyomán a felügyelőség tizenkilenc megyében, kilencvenöt áruházat érintő vizsgálódássorozatba kezdett. A munkaidővel, pihenőidővel, rendkívüli munkavégzéssel kapcsolatos jogsértések évek óta a teljes esetszám negyedét teszik ki az OMMF-nél, ahol csak az idei első negyedévben 1,1 milliárd forint bírságot szabtak ki munkaügyi jogsértések miatt. A felügyelet tapasztalata szerint a dolgozók különösen azokban a térségekben nem mernek az ellenőrökhöz fordulni, ahol nagy a munkanélküliség, ezzel együtt a kiszolgáltatottság. Tény, hogy a nagy láncoknál a dolgozók 20-30 százalékkal többet keresnek, mint a kisebb üzletekben, ellenben a munkaadó a váratlan munka esetén minden további nélkül bent tartja a dolgozót. Ilyenkor bevett munkáltatói fogás, hogy a dolgozókkal a normális munkakezdési és munkazárási időpontban lehúzatják a belépőkártyáikat, ám az alkalmazottaknak előtte és utána is dolgozniuk kell. Ahol pedig kézzel vezetik a munkaidő-nyilvántartást, ott többnyire az üzletvezető írja be a fiktív munkaidőket, amiket csak aláíratni visznek oda a dolgozóhoz.
A multik tényleg mindent
megtehetnek?
Az érdekképviseletek ellehetetlenítése, a dolgozók kiszipolyozása nem csak a kereskedelemben jellemző magatartás a multik részéről. Sorozatos szakszervezet-ellenes magatartása miatt egymillió forint bírsággal büntette a Hankook Tire Magyarország Kft.-t az OMMF nemrég. A szervezet határozatából kiderül, hogy a dél-koreai óriáscég dunaújvárosi gumiabroncsgyárában rendszeresen akadályozták az érdekvédelmi munkát például úgy, hogy a helyi szakszervezeti tisztségviselőt – aki egyben a cég alkalmazottja – egyszerűen nem engedték be a gyár területére. Az SZDSZ-es Kóka János gazdasági minisztersége idején Magyarországra települő Hankook a kezdetektől fogva megsérti a munkaügyi jogszabályokat, ahol ugyancsak történtek „bérszámfejtési hibák”. Az óriásvállalatot már korábban nyolcmillió forintra büntette az OMMF azért, mert a munkavállalók napi munkaideje több esetben is meghaladta a tizenkét órát, de előfordult akár tizennyolc órás foglalkoztatás is. A Hankook mindezen túl nem biztosította a két munkanap között előírt, minimum tizenegy órás pihenőidőt sem, illetve egy alkalommal augusztus 20-án, azaz hivatalos munkaszüneti napon is dolgoztatott.
Három éve a Tatabányai Munkaügyi Bíróságnak kellett köteleznie a Suzukit arra, hogy vegye vissza a jogellenesen elbocsátott helyi szakszervezeti vezetőt. Az Esztergomi Gépjárműgyártók Független Szakszervezetének elnökét rendkívüli felmondással bocsátották el az esztergomi gyárból, miután bontatlan üvegekben alkoholt találtak az öltözőszekrényében, majd ezt követően a gyár szerint a Suzuki jó hírét sértő kijelentést tett egy televíziós műsorban. Az érdekvédő elbocsátása után sztrájkot tartottak a Suzukinál, ötven dolgozó vonult a pihenőbe a fizetés nélküli túlórák és a szabadságok nem megfelelő kiadása elleni tiltakozásul. A gyárban öt éve alakult nagy nehezen szakszervezet, mert a dolgozók állítása szerint nem volt szabad szombatjuk, ledolgoztatták velük saját pihenőidejüket, átláthatatlan volt a túlórák elszámolása, szabadságukat pedig gyakorlatilag nem tudták kivenni.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
