Magyar Pétert elutasították
Magyar Péter április 20-án Brüsszelben azt kérte az Európai Bizottságtól, hogy függesszék fel a Magyarországra kirótt napi egymillió eurós menekültügyi bírság levonását, de erre elutasító választ kapott, később viszont a bizottság jelezte, hogy megvizsgálja a lehetőségeket. Magyar Péter egy 2024-es Facebook-bejegyzésében azt állította, a Tisza Párt megtartaná a déli határkerítést. Az uniós határok védelmét ugyanakkor az uniós joggal összhangban oldaná meg.
„Ha erre az Orbán-kormány nem képes vagy nem hajlandó, akkor az ebből következő százmilliárdos uniós bírságért politikai és anyagi következményeket vállalnia kell” – vélekedett akkor.
Mindez azt jelzi előre, hogy a jogi határzár megváltoztatását várhatjuk az új kormánytól.
Az uniós jog logikája szerint a napi bírság addig fut, amíg a tagállam ténylegesen nem hajtja végre a korábbi bírósági ítéletet; a 2024-es luxembourgi döntés is kifejezetten úgy fogalmazott, hogy a bírság a késedelem minden napjára vonatkozik. Ebből az is következik, hogy a kormányváltás önmagában nem elégséges a bírság fizetésének leállítására. Az uniós kötelezettség nem az előző vagy az új kabinetet, hanem magát a tagállamot terheli. A bizottságnak legfeljebb technikai mozgástere van a behajtás terén, de nem írhatja felül saját döntéssel a bíróság által megállapított szankció mértékét, összegét, ütemezését. Gyors megoldást az hozhat, ha az új kormány mielőbb olyan menekültügyi szabályozást fogad el, amelyre Brüsszel is rábólint.
Kemény elvárásokat fogalmaztak meg
Brüsszel elvárja a 2026 nyarán életbe lépő új uniós migrációs és menekültügyi paktum végrehajtását a tagállamoktól. A 2026. június 12-én hatályba lépő megállapodás értelmében 21 ezer menedékkérőt kell áthelyezni az Európai Unión belül. A kevésbé terhelt EU-országoknak összesen 420 millió eurót kell biztosítaniuk a 2024-ben elfogadott európai menekültügyi reformmal létrehozott szolidaritási mechanizmus keretei között. A migrációs nyomás alatt álló országokkal való szolidaritás értelmében a tagállamoknak három lehetőségük van: menedékkérők átvétele, technikai támogatás vagy pénzügyi hozzájárulás. Minden tagállam maga dönti el, hogy mit vállal. A bizottság felmérése szerint azonban Magyarország semmilyen érdemi migrációs nyomásnak nincs kitéve.
Ennek megfelelően a magyar kormánynak arányos módon kéne hozzájárulni a probléma kezeléséhez vagy bevándorlók befogadásával, vagy pénzügyi hozzájárulással.
Ha változik a jogi szabályozás Magyarországon, akkor a jövőben azokat a migránsokat, akiknek a menedékkérelmét hazánkban adják be, a dublini rendelet értelmében visszaküldhetik majd hozzánk.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!