A Magyar Nemzet július 22-i számában – és lapunk internetes kiadásában (www.mno.hu) – beszámoló olvasható a badacsonytördemici faluházban rendezett fórumról, amit a szőlőhegyen az utóbbi időben folyó, jórészt még be sem fejezett építkezések ügyében kezdeményeztek helyi lakosok. A találkozón részt vett Badacsonytomaj nemrég hivatalba lépett főépítésze, Papp Zoltán Tamás, aki többek közt az egységes értékleltár és állapotfelmérés elkészítését sürgette a Badacsonyhoz tartozó településeken, elkerülendő a védett épületek és a tájkép kárára most történt tévedések megismétlődését. E nyilatkozattal csak a kisebbik baj az, hogy a főépítész – aki egyben az első fokú építési hatóság felelős vezetője –, mintha nem tudna arról, hogy a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) megbízásából 2007 októberében elkészült a szóban forgó települések – Tomaj város, Badacsonyörs, Tördemic és Lábdihegy községek – építészeti katasztere, ami utcáról utcára, pontos házszám és helyrajzi szám alapján azonosíthatóan és nyilvántarthatóan, rövid leírással és digitális fotókkal illusztrálva tartalmazza valamennyi értékes, műemlékileg és tájképileg védett, illetve védelemre javasolt épületet. Az értékleltárt Balassa László építész, műemlékes szakmérnök, a korábbi Országos Műemléki Felügyelőség (OMF) nyugalmazott veszprémi főépítésze, megyei területi felügyelője állította össze. A dokumentáció a KÖH budavári hivatalában hozzáférhető. Zavaró, vagy inkább érthetetlen, hogy a fórumon szintén részt vett műemlékvédelmi szakemberek – Gonda Judit, a KÖH Közép-Dunántúli Irodájának vezetője és Máthé Géza, az érintett terület szakreferense – miért nem osztották meg ezt a fontos információt a jelenlévőkkel – és a helyi tisztviselő kollégájukkal. A tájékozatlanság nem vet jó fényt az illetékesekre, nem növeli a polgárok bizalmát a munkájuk iránt.
A püspöki nyaraló átváltozásai
Papp főépítész hivatali elődjének kellett ismernie a Balassa-féle katasztert, amelyben szerepel a Hegytető utca nevű külterület, 028/2. helyrajzi számú, szép emeletes épülete. Ez ugyanaz, mint a 2007 után született hivatalos iratokban Bogyai Lajos u. 028/9. hrsz. alatt szereplő Ranolder-villa, a régebbi hivatalos örökségvédelmi jegyzékben is megtalálható 9689. műemléki sorszám alatt. Illendőbb megnevezéssel: Ranolder János, 1849 és 1875 közötti veszprémi püspök nyaralója. Remek arányú, szinte „toszkán” jellegű, 1864-ben késő klasszicista stílusban készült épület. 1945 után államosították, mindazonáltal viszonylag ép állapotban, eredeti XIX. századi formájában érte meg a XXI. század elejét. A területileg illetékes KÖH hatóság a Budapesten bejegyzett „Ranolder Badacsony Kft.” számára 2008. októberben adott ki bontási és építési engedélyt a cég tulajdonába került épület üdülő céljára történő átalakítására. A Kis Péter fővárosi építész által Laposa Bence vállalkozó megbízásából készített terv engedélyezése során a hatóság hozzájárult egy „panoráma-üvegablak” megnyitásához is az épület tömör bazaltlábazatából (hogy ez milyen hatású lenne, megtekinthető a közelében lebontott, tájképi értékű Bormúzeum helyén éktelenkedő – szintén Kis által tervezett – hotel fémkeretes napszemüveg-ablakán). Más, a védett épület homlokzatát jelentősen megváltoztató átalakítást is jóváhagyott a műemléki hatóság. A kft. 2010 elején újabb engedélyért folyamodott a Tomaj városi építési hivatalhoz, ezúttal a műemlék „manufakturális minőségi borászat” céljára történő átalakításhoz kért hozzájárulást. Erre fel a szakhatóság visszavonta engedélyét az ablakhoz, azonban helybenhagyta „a belső szerkezetre és részlettervi megoldásokra” megadott korábbi engedélyét. Laikus számára is felmerül a kérdés, miként lehet ugyanolyan egy borászati üzem, mint egy nyaraló, a válasz azonban egyelőre elméleti, mert a közben lebontott tetőzetű, kívül-belül „kibelezett” műemlék épület egy ideje félbehagyottan áll. A másik – hivatalos válaszra váró – kérdésünk: hogyan vélekedik a veszprémi egyházmegye arról, ami az egykori, nagylelkűségéről híres püspöke által épített műemlékkel történik egy olyan vállalkozás révén, amelyik a történelmi Ranolder nevet viseli?
Tiltakozó polgárok,
haragvó szomszédok
Az ugyancsak Laposa Bence neve alatt futó Badacsony Bazaltbor Kft. időközben tető alá hozta a Római úton látható, repülőgép-tárolóra emlékeztető küllemű borkombinátját és az említett Bormúzeum helyén lévő luxushotelt. Szelíd szóval mondva: egyik sem illik a Badacsony bazaltorgonái alatt elnyúló szőlőskertek képéhez. A lapunk – és a Heti Válasz – riportjában bemutatott, tájidegen építmények látványa, engedélyezésük politikai szagú háttere természetesen felpaprikázta a helybelieket. Lakossági fórumon sorolták panaszaikat, majd levéllel fordultak Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkárhoz, remélve, hogy a még a kiadott építési engedélytől is eltérő kivitelezés miatt nem maradhat fenn ilyen formában és tömegben a provokatív kinézetű „borhangár”.
A Magyar Nemzetnek nyilatkozó tekintélyes badacsonyi borász, Szeremley Huba – Laposa birtokszomszédja – elmondta: amikor ő 1992-ben letelepedett Badacsonyban, semmilyen tevékenységbe nem fogott, semmit sem kezdett el úgy építeni, hogy ne vette volna figyelembe a helybeliek véleményét, nem tisztelte volna a hely hagyományait, a táj természeti és emberi értékeit, törvényeit. Most azt látja, hogy a hatóságok nem az itt élők nyugalmát, érdekeinek és értékeinek megóvását szolgálják, hanem a pénzzel és a kapcsolataikkal itt megjelenő befektetők szája íze szerint hoznak határozatokat, adnak ki engedélyeket. Felelősséget nem viselnek a rossz, kártékony döntéseik miatt, ezt a mostani példák is jól mutatják. Esetenként milliós pénzbírsággal sújtanak valamely – ártalmatlan és életszerű – építészeti változtatást, csupán mert nem kértek rá engedélyt, a szóban forgó ügyekben pedig régi, pótolhatatlan értékű estek áldozatul a „nagyvonalúan” megadott bontási-építési engedélyeknek. Gyakorló borosgazda lévén Szeremley képtelenségnek tartja, hogy a Ranolder- nyaralóban bármilyen bormanufaktúrát üzemeltessenek, az ezzel járó szállítási és más gazdasági tevékenységgel együtt, nem mellesleg a nemzeti park kiemelten védett pontján. A számára hivatalból megküldött építésiengedély-módosítás több hatályos szabályozási, környezetvédelmi, közlekedési és egyéb tiltó jogszabállyal ellenkezik, téves hivatkozásokat is tartalmaz, emiatt jogorvoslatot kezdeményeznek.
Messziről jött lokálpatrióták
A publikált esetek kapcsán mások, nem Badacsonyban élő polgárok is jelentkeztek hasonló természetű lokális gondjaikkal. Hegymagason szintén lakossági fórumot rendeztek a Szent György-hegy jövője, a fenntartható fejlődését szolgáló, természetbarát és környezetkímélő építkezések, tájalakítások érdekében. Mintegy nyolcvan helybeli, kisapáti, raposkai és tapolcai lakos jelenlétében Sallee-Kereszturi Barbara humánökológus, a Hegymagas Községért Közalapítvány elnöke kezdeményezett nyílt beszélgetést köztük, egyetemisták és meghívott faluvezetők, szakemberek között. A Zalaegerszegen született, Svájcban nevelkedett és tanult, három éve Hegymagason „bebíró” fiatalasszony szerint érdemes figyelembe venni a külföldön már kipróbált és bevált módszereket, amelyek révén a helyi közösségek megteremtik a valóban az érdekeiket szolgáló, környezettudatos és kímélő gazdálkodást. Ebben a megközelítésben főleg a helyi és társadalmi adottságok – például a szőlőterületek fenntartásának támogatása, akkor is ha kisebb méretűek – határozzák meg, mivel érdemes foglalkozni a védett tájban, mit lehet és nem lehet építeni a történelmi környezetben.
A települések lakóit érintő fontos ügyekben, mint például a rendezési tervek módosítása, az elejétől fogva tájékoztassák az embereket, ne csak a folyamat végén, amikor már legfeljebb tiltakozni lehet. A Badacsonyban történtek kapcsán Sallee-Kereszturi Barbara elmondta, hogy „az eső után köpönyeg” helyzetek kialakulását a helybeli döntéshozók és hatóságok munkájának figyelésével, „folyamatos monitoringozással”, ez által a hibás intézkedések megelőzésével lehet és kell orvosolni.
A fiatalasszony itt telepedett le férjével a Szent György-hegy lábánál lévő otthonában, kettős állampolgár, volt alkalma Svájcban megismerni a valódi önigazgatást, érdek-képviseleti rendszert. A férje amerikai. A badacsonyi civil fórumot és aláírás-gyűjtést kezdeményező Úrvölgyi Judit az esztendő felét Németországban tölti. Elmondta: Berlinben egy régi városi utcakép csekély megváltoztatásának terve is nagyobb ellenállást váltana ki, mint amilyent a páratlan szépségű, szigorúan védett badacsonyi tájba történt belerondítás okozott. A tiltakozásban más, csak „félig balatoni polgárok” is aktívan részt vesznek. A vonzó volta ellenére is elnéptelenedő Balaton-felvidéken egyre nagyobb számban birtokos külföldieknek, vegyes családoknak mintha világosabb jövőképe, szilárdabb polgári öntudata, erősebb civil kurázsija lenne, mint nekünk, itt élő magyaroknak.
Itt az ideje eltanulni tőlük.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
