Hagyományos esélylatolgatásba fogni felesleges. Egyrészt, mert a MOB elnöki tisztét nem kinevezés, hanem választás útján lehet elnyerni – akik minden kereszteződésben Fidesz-úthengert látnak, azok erről az apróságról, egyáltalán, a demokrácia „kellemetlenségeiről” hajlamosak megfeledkezni –, másrészt az ügy és a tisztújító közgyűlés összehívása legkorábban októberben lehet esedékes. Gondolkodni persze addig is szabad és érdemes a témáról, Kemény Dénestől tegnap azt kérdeztük, ő milyen intenzitással teszi ezt?
– A játékosaimat köpném szemen, ha önjelölt lennék a MOB elnöki posztjára, miközben négyéves szerződés köt a vízilabda-válogatotthoz a londoni olimpiai ciklus végéig – kezdte kategorikusan a kapitány. – Tonótól és Duditól (Faragó Tamástól és Csapó Gábortól – a szerk.) is hallottam ezt a felvetést, de azt sem tudom, tőlük származik-e vagy valahonnan a MOB-tól. Viszont csak akkor venném fontolóra, ha ez a MOB-tagok többségének kifejezett kérése lenne.
– Tartok tőle, a MOB alapszabálya ezt eleve kizárja. Hiszen a tagság a tisztújító közgyűlésen a jelöltek közül választ majd elnököt, ahhoz szerintem sem apropója, sem fóruma, sem kompetenciája nem lenne, hogy előzetesen felkérjen valakit a pozíció betöltésére. Ön viszont, ha jól értem, legfeljebb akkor vállalná a megbízatást, ha a Duna jegén pajzsra emelnék?
– Körülbelül így van, de ez szerintem érthető. Nem kezdenék lobbizásba kiváló sportemberekkel szemben, más, ugyancsak kiváló sportemberek szavazataiért egy olyan tisztség elnyeréséért, amiről azt sem tudom biztosan, egyáltalán nekem való-e. Nem járok MOB-ülésekre, nem is vagyok MOB-tag…
– …ami egyébként az elnöki kandidálásnak is előfeltétele.
– Szerintem ha csak ez lenne az akadály, meg lehetne találni a megoldást. Bár mondom, a jelöltséget el sem fogadnám, csak az esetleges felkérést fontolnám meg, de én is úgy gondolom, ilyesmire nincs is mód, úgyhogy teoretikus beszélgetést folytatunk.
– Általában az szüli a legérdekesebb gondolatokat. Most például azt: képes lenne otthagyni a pólóválogatottat?
– Ezzel folytattam volna, hogy konkrét és felemelő feladatom van 2012-ig, ráadásul a munkának éppen a legnehezebb évében járunk. Úgyhogy, hangsúlyozom, csak felkérés esetén, leülnék a játékosaimmal, és vagy arra jutnánk, hogy köszönöm, de Londonig semmit nem vállalok, utána viszszatérhetünk rá, vagy arra, hogy vállalom, mert a sportágunk általánosabb érdekei is így diktálják.
– Ön szerint ma Magyarországon melyik pozíciónak nagyobb a presztízse: a MOB-elnökinek vagy a pólókapitányinak?
– Szerintem azért kérdezi, mert ön sem tudja eldönteni, én pedig nem fogom.
– Rendben. Azt viszont tudom, hogy önt és a csapatát már vereség esetén is ajnározzák a szurkolók, a MOB mindenkori elnökét viszont többen azonnali lemondásra szólítják fel, ha az olimpián 27. helyen zárt magyar zabhegyező megbukik a doppingvizsgálaton.
– Lehet, de egyrészt az olimpiai szereplés sokkal inkább múlik a sportolókon és az edzőkön, mint a MOB elnökén, és ezt mindenki tudja. Másrészt szerintem a közeljövőben olyan előrelépési lehetőség kínálkozik a MOB számára, hogy az a testületet az eredményektől függetlenül is egyre népszerűbbé teheti.
– Minél többet beszélünk a MOB-elnökségről, annál erősebb a gyanúm, mégis komolyan foglalkoztatja önt.
– Engem a vízilabda-válogatott foglalkoztat komolyan. Ha pedig egyszer majd nem leszek már szövetségi kapitány, mindenképpen fogok találni olyan elfoglaltságot a magamnak, hogy az a magyar sportnak is hasznos legyen.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
