Siófokon az ötvenes évek közepétől működött az a kenyérgyár, amelynek mára használaton kívüli épületébe egy helyi vállalkozó nagyot álmodott. Juhász László egy pesti raktárban botlott bele a Fiatal Képzőművészek Stúdiójának restaurálásra szoruló gyűjteményébe, később Siófokon összegyűjtött száz kallódó kortárs alkotást, és elhatározta, a fellelt anyagból közgyűjteményt hoz létre. Kiállítótérnek alkalmas helyszínt keresett, amikor egy ingatlanközvetítő segítségével rábukkant a liszttoronnyal ellátott külvárosi gyárépületre. Megkereste a siófoki önkormányzatot, hogy a feleket meggyőzze, van fantázia abban, ha a gyár tulajdonosa egy esetleg lakópark-beruházásban gondolkodó vevő helyett a városnak értékesíti a romosodó épületet. Olyan fejlesztési javaslattal állt elő, amely szándékai szerint egyszerre orvosolhatja a tipikusan idényvárosnak számító Siófok fő problémáját, a szezon meghosszabbítását, átírhatja a régió kommerszként rögzült arculatát, beköltözteti a gyárba a művészetet, a tömegszórakoztatás mellé a magaskultúrát, a művészet és a tudomány határterületén mozgó kiállításokkal pedig bekapcsolja Siófokot a régió és az ország kulturális vérkeringésébe.
Az elmúlt négy évben már több kiállítást szerveztek az épületben, főleg kortárs képzőművészek anyagainak bemutatásával. Idén nyáron (október 31-ig) kortárs mexikói fotóművészek alkotásait, hazai plakátművészek balatoni témájú darabjait és Scott Draves amerikai szoftverművész munkáit mutatják be az egykori kenyérgyárban.
A siófoki önkormányzat alapos mérlegelést követően, jelentős saját erő elkülönítésével két évvel ezelőtt úgy döntött, továbblép, pályázik a Dél-dunántúli operatív program támogatására, és nemzetközi építészeti tervpályázat kiírásával hozzákezd a népművelés–matematika szakos tanárból lett lokálpatrióta vállalkozó víziójának megvalósításhoz. Első lépésként a város tavaly tavasszal meg is vásárolta a több mint 12 ezer négyzetméter alapterületű ingatlant.
A gyár átépítésére kiírt tervpályázat iránt komoly érdeklődés mutatkozott; 63 érvényes pályázattal a zsűri szélesebb merítésből válogathatott, mint a Nemzeti Múzeum júniusban zárult pályázatának bírálóbizottsága. Tarnóczky Tamás Attila nyertes pályaműve érintetlenül hagyná az egyszerű, bazilikális terű gyárépületet, és a telek hátsó részén új épülettömböt helyezne el.
A beruházás költségvetését 3-5 milliárd forintra becsülik, amelyre a város vezetése a 320° Művészeti, Kulturális, Oktatási és Technikai Központot jelenleg vezető és az önkormányzattal kötött időszakos szerződések alapján az épületet szezonálisan hasznosító Juhász Lászlóval és csapatával közösen pályázna. A tervezett komplexum három alapfunkció (művészeti, tudományos és oktatási) mellett gasztronómiai és kereskedelmi tevékenységet is ellátna. Az épületegyüttes első üteme 2012-ig, a második tíz éven belül épülhetne fel.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
