Bérbe veheti az egyezmény értelmében az Egyesült Államok a dél-amerikai ország hét katonai támaszpontját a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelemhez. A bírák egyik fő ellenérve, hogy bár a másfél hete leköszönt elnök, Álvaro Uribe az 1952-ben megkötött amerikai–kolumbiai katonai egyezményekre hivatkozott, az újat mégsem lehet az akkori megállapodás puszta kibővítésének tekinteni. Már csak ezért sem, mert új kötelezettségeket rótt a kolumbiai államra, ezért sem lehet megkerülni a hivatalos utat. A támaszpontegyezmény már tavaly nyáron heves ellenérzéseket váltott ki Kolumbia három közvetlen szomszédjában – Brazíliában, Ecuadorban, de leginkább Venezuelában – és Bolíviában. Venezuela és Ecuador még a diplomáciai kapcsolatokat is megszakította Uribével. A döntés annyit jelent, hogy az Egyesült Államok még nem használhatja a kiszemelt légi, szárazföldi és haditengerészeti bázisokat. Juan Padilla, a kolumbiai hadsereg volt főparancsnoka közölte az alkotmánybírósági döntés után, hogy az új egyezmény keretében Kolumbia eddig sem katonai, sem gazdasági támogatást nem kapott az Egyesült Államoktól. Juan Manuel Santos, az új elnök pedig máris megadta a választ a jogi ellenlépésre, ha a legmagasabb rangú bírói testület felülbírálta az egyezményt, akkor kormánya ugyanezt teszi az alkotmánybírósági döntéssel.
origo.hu
Ez történt az ország karácsonyfájának utcájában - galéria
