Minden jel szerint nemcsak idehaza, hanem Európa más államaiban is megdől a bankok sérthetetlenségének tabuja. A napokban Lengyelországban vetődött fel a gondolat, hogy különadót szedjenek a helyi pénzintézetektől. Az elképzelést az ottani ellenzék fogalmazta meg, ám – külföldi sajtóhírek szerint – könnyen elképzelhető, hogy a lengyel kormány tetszését is elnyeri a feltehetőleg a magyarországi minta alapján megfogant ötlet. Hazai szakértők úgy vélik: a magyar bankadó példaértékű lehet a kelet-közép-európai térség államai számára. Török Zoltán nem tartja kizártnak, hogy Lengyelország és Románia döntéshozói azt közlik majd, ha a magyarok bevezették a bankadót, országaik is megtehetik ugyanezt. A Raiffeisen vezető elemzője ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy az egyes országok eltérő helyzetben vannak, néhol sürgősen újabb bevételhez kell juttatni az államot, másutt ez a kérdés kevésbé égető. A szakember ezzel együtt elképzelhetőnek tartja, hogy a közeljövőben több térségbeli állam is közterhet vet ki az ottani bankokra. Török Zoltán szerint a bankadó elképzelése már tavaly felmerült, s nemcsak Európában, hanem a világ más pontjain is.
*
Ám Magyarország bevezette a közterhet, s ezzel követendő példává válhat. Már csak azért is, mert a pénzintézetek megadóztatása rendkívül népszerű lépés, a lengyel lakosság nagyobb része például egyetértene az intézkedéssel.
Lengyelország helyzetével kapcsolatban Róna Péter közgazdász arra hívta fel a figyelmet, hogy a lengyelek a forgalmi adó mérséklésével próbálják serkenteni a belső keresletet, a kieső állami bevételt pedig a bankadóval pótolnák. A közgazdász szerint a magyar kormány rendkívül fontos kérdésre tapintott rá, amikor a pénzügyi szféra közteherviselésben való részvételét vizsgálta. Róna Péter hangsúlyozta: a külföldi tulajdonban lévő, Magyarországon működő pénzügyi vállalkozások – más multicégekhez hasonlóan – különféle tranzakciók révén minden évben hatalmas összegeket visznek ki hazánkból adózatlanul, ami ledolgozhatatlan versenyhátrányba taszítja a honi cégeket. Ezen változtatni kell – vallja a szakember –, méghozzá úgy, hogy a bankok és más multik adóterheit növelik. A közgazdász emiatt üdvözlendőnek tartja a bankadót, azt azonban hibának nevezte, hogy a magyar kormány csupán néhány évre vezeti be a közterhet. Róna Péter szerint a pénzintézetek terhét végérvényesen be kellene építeni a hazai adórendszerbe, a belső keresletet pedig a forgalmi adó csökkentésével lehetne növelhetni – követve a lengyel elképzelést.
Bár a lengyel bankadóról még nem készült jogszabálytervezet, más elemzők úgy vélik: már maga a lengyel felvetés is annak tulajdonítható, hogy hazánk törvénybe foglalta a pénzügyi intézmények közterhét, vagyis Magyarország bankadó-bevezetési hullámot indíthat el a térségben. Ezt az álláspontot erősíti, hogy nemrégiben Romániában is megfogalmazódott a bankok megadóztatásának igénye. Más kérdés – vélik szakértők –, hogy a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) nemrégiben segítséghez jutó keleti szomszédunk végül bevezeti-e az új közterhet. Az IMF ugyanis rossz szemmel nézi a magyar bankadót, így minden bizonnyal a pénzintézetek román terhének sem örülne. A román kormány pedig, a pénzügyi mentőövért cserébe, feltehetőleg teljesíti a valutaalap kívánságait. Ennek egyik példája, hogy a jobbközép román kabinet – tartva magát a valutaalapnak tett ígéretéhez – pótadót vetne ki a gazdagokra. A javaslat szerint Romániában évi egyszázalékos vagyonadót kellene fizetniük azoknak, akiknek 450 ezer eurónál nagyobb értékű javai vannak. – Az intézkedés nyomán mintegy háromszázezer személynek kellene évi legkevesebb tízezer eurót befizetnie a román államkasszába, így a költségvetésbe évente két-három milliárd euró folyna be – számolt be tegnap az Új Magyar Szó című bukaresti magyar napilap. Az ottani vagyonadó az ingatlanokat, a repülőket, a hajókat és az autókat érintené, ám mentesülnének a pénzügyi eszközök, a bankbetétek és a vállalati részvények, még ha utóbbiak értéke meg is haladja az 450 ezer eurót.
Lengyelország és Románia mellett az Európai Unióban is felmerült a bankadó bevezetésének gondolata. Szakértők ezzel kapcsolatban arra hívták fel a figyelmet, hogy a közösség esetleges bankadója egészen másként működne, mint a magyar közteher. A közösség ugyanis egyfajta pénzügyi alapot hozna létre, melyet a bankok befizetéseivel töltene fel, s ehhez csak akkor nyúlnának hozzá, ha a pénzügyi szféra ismét krízisbe kerülne. Így egy későbbi újabb válságban már nem az egyes államok költségvetéséből segítenék ki a pénzintézeteket, hanem az uniós bankadóból befolyt összegekkel támogatnák a bajba jutott pénzügyi vállalkozásokat.
Kamatot térít a Raiffeisen. Visszamenőleges hatállyal 12 százalékos kamat-visszatérítést ad minden lakossági devizaalapú vagy devizahitellel rendelkező ügyfelének a Raiffeisen Bank. Tegnap meghirdetett akcióját a pénzintézet jövő hétfőn indítja, s a jóváírás a 2010. július elsejétől szeptember 30-ig tartó időszakra szól. A kedvezmény részeként a bank az adott havi törlesztőrészlet kamatának 12 százalékát automatikusan jóváírja a devizahiteles ügyfeleknek a törlesztés devizanemében. A pénzintézet számításai szerint a három hónapos viszszatérítés egy átlagos összegű és futamidejű hitellel rendelkező családnak havi több ezer forintot jelent, a könnyítés a bank közel százezer ügyfelét érinti. A jóváírás az euróban és a svájci frankban felvett jelzáloghitelekre és személyi kölcsönökre egyaránt vonatkozik.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!