Nélküle üres a kampány

Akárhonnan nézzük, a mostani kampánynak is megkerülhetetlen része Schmuck Andor. A fortélyoktól duzzadó, ambiciózus politikus ott nyüzsög mindenféle baloldali rendezvényen, ötletei nem ismernek határokat (olykor a jó ízlést sem, nemrégiben kampányóvszerekkel házalt), minap a Pilvaxban lépett fel oldalán Korda György kiérdemesült kántorral és feleségével – ők szintén a baloldal hervadhatatlan szószólói. (Schmuck egyébként jelenleg független főpolgármester-jelöltként aposztrofálja magát, s azt beszélik, hamarosan az MSZDP vezére lesz, ugyanis az eddigi pallér, Kapolyi Laci bácsi visszavonul milliárdjait számolgatni.)
Az igyekvő politikus szokása szerint ezúttal is a nyugdíjas szavazókra építette választási programját, ebből idézek néhány elemet. Schmuck Pici szerint el kell érni a fővárosban, hogy a gyalogosátkelőknél tizenöt másodperccel hosszabb legyen a zöld jelzés, várjanak a keresztbe jövők, ráérnek. Ki kell harcolni, hogy a budapesti mozgólépcsők „harminc másodperccel lassabban” menjenek. Ezenkívül mielőbb bébiszitter-programot kell kidolgozni a szépkorúaknak – ennek neve lehetne például dédiszitterprogram. Schmuck receptje továbbá, hogy alapítson a főváros receptklubokat az időseknek – hogy ennek mi értelme van, azt majd a későbbiekben kidolgozzák.
Hogy az érett korúak hülyítésén és Schmuck magamutogatásán kívül van-e bármi értelme az akciónak, nem tudni, de valószínűleg ezt is megmagyarázza majd az érintett, ha rákérdeznek. Végeredményben, ha belegondolunk, minden kornak megvoltak a maguk Schmuck Andorai, akiket aztán az összegző utókor nemes egyszerűséggel udvari bolondoknak nevezett.