Garázsban pihen a salgótarjáni tűzoltóság gumicsónakja. Egészen e hónapig ez a jármű volt az egyetlen, amelyet Nógrád megyében bármilyen vízi balesethez riasztani lehetett. Augusztustól ez sincs. Az ok részben anyagi, részben emberi – mondja Garami István ezredes, a salgótarjáni tűzoltók parancsnoka. A történet még 2002-ben kezdődött. A parancsnok akkor döntött úgy, hogy négy tűzoltót vízimentőbúvár-kiképzésre küld. A megyében ugyanis megszaporodtak a vízi tragédiák.
Egyre több fulladásos esethez riasztották a tűzoltóságot. A kiérkező szakemberek azonban csak nehezen birkóztak meg a vízben elmerült holttestek keresésének feladatával. A parton sokkos állapotban lévő hozzátartozók pedig egyre többször kerültek szóváltásba a tűzoltókkal. A négy tűzoltó önként jelentkezett vízi kiképzésre. A parancsnokság megvette a felszerelést, a mentés meggyorsítására egy gumicsónakot és hozzá egy motort is. A vizsgát példásan vett újdonsült vízi mentők pedig elkezdték a munkát, abból pedig bőven akadt. Annak ellenére, hogy Nógrád megye inkább dombos-hegyes vidékeiről és erdőiről ismert, nem kevés esetben kellett vonulnia a motorcsónakos tűzoltó különítménynek. Hiszen a nógrádi dombok között rengeteg horgásztó bújik meg, az északi vidékeken pedig bányatavak és a határfolyó, az Ipoly ad lehetőséget a nyári fürdőzésre – vagyis leginkább nem ad.
A megye vizeinek többségében ugyanis tilos a fürdőzés. Kivétel ezalól a Balassagyarmati Nyírjes tórendszerének kiemelt része és a bánki tó strandja. Ám a horgász-, illetve bányatavakban csak illegálisan lehet fürdeni. Ezt azonban nagyon sokan mégis megteszik. A mentőegység a nyírjesi tavak majd mindegyikéből emelt már ki holttestet, de a Bátonyterenye melletti Maconkai-víztározóból ugyanúgy, mint a salgótarjáni csónakázótóból. Az egység tehát sikeresnek volt mondható, bár nekik jobbára csak a vízbe fúlt ember megtalálása jutott. Idén augusztusra azonban a különítmény négy emberéből kettő más feladatot kapott. Mivel a mentéshez két kiképzett búvár együttes vonulására van szükség, a kétfősre apadt egység már nem vállalhatta az állandó készültséget. Pedig nem volt hiány jelentkezőben a két kieső ember pótlására. A tűzoltóság állományából harmincan is vállalták volna a búvárkiképzést, ha jutott volna rá keret. Garami Istvánnak ugyanis le kellett állítani mind a kiképzést, mind pedig a búváralegység vonulásait. A Bajnai-kormány ugyanis húszmillió forintot vont el a salgótarjáni tűzoltóság költségvetéséből. Bár az intézmény neve hivatalosan önkormányzati tűzoltóság, az önkormányzatnak vajmi kevés befolyása van a költségvetésére. Ezt már Fenyvesi Gábor salgótarjáni alpolgármester mondja. Szerinte ugyanis félreérthető, hogy többen arról beszélnek, az önkormányzat vont el pénzt a saját tűzoltóságától. A hivatal ez esetben mást nem tehet, mint végrehajtja a központi költségvetést – szögezi le az alpolgármester. A salgótarjáni tűzoltóktól elvont húszmillió forintot egyébként nem csak a búváralegység bánta. A megmaradt pénz épphogy elég az eszközök állagmegóvására, újak beszerzéséről szó sem lehet. A tűzoltóságnak pedig első feladata a tűzoltás, illetve a közúti baleseteknél a műszaki mentés, a mentőbúvárok pedig várnak a jobb időkre. Csak remélni lehet, hogy a felelőtlen fürdőzőkből idén kevesebb jut Nógrád megyére.

Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség