Belgrád Koszovó-politikájának megváltoztatását követeli Vuk Draskovics volt külügyminiszter, a Szerb Megújhodási Mozgalom elnöke, aki az ellenzék vezetője volt Milosevics uralkodása idején. A szerb politikus szerint Szerbiának el kell ismernie a realitásokat – ezt kérik tőle, nem Koszovó elismerését –, s Koszovó-stratégiáját valós céloknak kell alárendelnie. A reális cél pedig a szerbség jogainak, valamint a szerb kulturális hagyatéknak a védelme Koszovóban nemzetközi garanciákkal. Erre szerinte most van lehetőség.
Szerbia jelenleg összetett helyzetben van, s nehezen tud megfelelni a kihívásoknak. Egyrészt folytatná a közeledést az európai integrációkhoz, ám ez ütközik azzal a szándékkal, hogy megőrizze területi integritását. Ezt a csapdahelyzetet szeretné feloldani Draskovics a Koszovó-stratégia módosításával, amellyel összhangban szerinte módosítani kellene az ENSZ-nek benyújtott szerb határozati javaslatot is. A kormánykoalíció azonban erről hallani sem akar, s újabb tárgyalásokat szorgalmaz Koszovóról, ám erre kicsi az esély, s Belgrád újabb diplomáciai kudarcot szenvedhet el, hasonlót, mint a hágai Nemzetközi Bíróság döntésével.
A Koszovó számára kedvező hágai véleményezés után újabb országok jelezték Koszovó elismerését. Skender Hyseni pristinai külügyminiszter pedig bejelentette, számos ország fogja majd Koszovó pártját az ENSZ-közgyűlés ülésszakán.
A koszovói rendőrség közben megkezdte az illegális fegyverek begyűjtését Mitrovica térségében, ahol többségben szerbek élnek. Eddig számos lőfegyvert, köztük féltucatnyi géppisztolyt koboztak el. A szerb pravoszláv egyház elégedetlen a KFOR döntésével, hogy a kolostorok biztonságáról a jövőben a koszovói rendőrség gondoskodik.

Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség