Megnyugtató a szemnek a természet zöldje, s ez akkor is igaz, ha a rizstábla látványa történetesen irodaépület tetején tárul elénk. A Hakutsuru Sake Brewing vállalat 1971-ben építette székházát Tokió központjában, ám ma már nehezen ismernek rá tervezői az akkor készült modern épületre. Nemrég ugyanis úgy döntött a cég vezetősége, átalakítja a betonkockát, méghozzá úgy, hogy egyszerre javítsa a dolgozók közérzetét, és hozzájáruljon az ország szén-dioxid-kibocsátásának csökkentéséhez. S hogy mi lett az eredmény? Nos, olyan zöld tető, amelyre kilépve a cég munkatársai apró édenkertben találják magukat. Fahídon kelhetnek át egy mesterséges patak fölött, és ha ez nem lenne elég a munkahelyi fáradtság elűzésére, nadrágjukat és ingujjukat feltűrve rizst vethetnek, illetve arathatnak.
Évente hatvan kilogramm gabonát termelnek meg ezen a tetőn, és ebből 80 liter pálinka készül. S nem is akármilyen nedűről lehet szó, hiszen az 1596 óta létező társaság évente egyszer a császári családnak is küld belőle kóstolót.
A metropolisban űzött tetőkertészkedés egyre népszerűbb az utóbbi években a gazdasági helyzet romlása miatt. Számtalan munkahely szűnt meg, s több vállalat – például az NTT Corp óriási telekommunikációs cég – a magaslati gazdaságokkal igyekszik munkahelyet teremteni beosztottjainak. Egyes kertekben az édesburgonya, máshol a rózsa vagy a tök is megterem. De mostanában az Egyesült Államokban is számtalan vállalkozó dönt úgy, hogy nem hagyja parlagon a kitűnő adottságú tetőket. Hasonló posztmodern gazdaságok már Brooklynban (New York) is megjelentek. Egy farmer például három emelettel a föld felett hatezer négyzetméteren termel paradicsomot, bazsalikomot, dinnyét, padlizsánt, borsót, babot, összesen mintegy harmincféle gyümölcsöt, zöldséget és gyógynövényt.
A minimális szállítási költséggel a közeli boltokban értékesíthető friss termények mellett (nagyvárosban óriási erre a kereslet) az is előnye a „tetőgazdálkodásnak”, hogy az ingatlan feletti kert felfogja az esővizet, és védi az épületet nyáron a melegtől, télen a hidegtől. Ebből a szempontból az a különbség a távol-keleti szigetország és az Egyesült Államok között, hogy míg ez utóbbiban az ötlet alapját a termőföldek borsos ára szolgáltatta, Japánban nincsen hiány rizsföldekben. Az Asia Times Online elemzése szerint a felkelő nap országában az utóbbi negyven évben felére esett vissza a rizsfogyasztás annak ellenére, hogy közben folyamatosan nőtt a népességszám. Ha ez így folytatódik, 2050-re a mostani 8,5 millió tonnáról 3,5 millió tonnára esik vissza a rizstermelés. Ez azt jelenti, hogy új célt kell keresni a mintegy kétmillió hektár jelenleg használatban levő földnek.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
