Szabadlábon az erőszak

Közismert bűnözőket helyezhetnek tömegesen szabadlábra Németországban, amennyiben az igazságszolgáltatás hajlandó eleget tenni az EU akaratának. Az emberi szabadságjogokkal foglalkozó strasbourgi törvényszék elfogadhatatlannak tartja azt a jogi megoldást, amely szerint a visszaeső bűnözőket a rájuk kiszabott büntetés letöltése után is fogva lehet tartani. Az úgynevezett biztonsági őrizet témája nem csak Brüsszel és Berlin kapcsolatát terheli. A köztársaság föderális struktúrájából adódóan a tartományok sem képviselnek egyöntetű nézetet.

Az igazságszolgáltatás felett Damoklész kardjaként lebeg a veszély, hogy a börtönök kapui megnyílhatnak 170 közveszélyes bűnöző előtt annak ellenére, hogy a velük foglalkozó pszichológusok szerint visszaeső tettesekről van szó. A szövetségi igazságügyi miniszter, Sabine Leutheusser-Schnarrenberger elektronikus lábbilincsek alkalmazásával akarja állandó megfigyelés alatt tartani a gyanús személyeket. A kéjgyilkosok, a szemérem elleni erőszakra hajlók, a gyerekeket megbecstelenítők ellenőrzése a világűrben keringő műholdak segítségével történne.
A biztonsági őrizetet már a bírósági eljárás során elrendelhetik. Annak alkalmazása azonban utólagosan is előírható attól függően, hogy a hosszabb börtönbüntetésre ítélt tettes milyen benyomást tesz a fegyházban. A róla alkotott szakmai prognózis alapján a továbbra is közveszélyesnek számító bűnözőtől megtagadható a szabadlábra helyezés annak ellenére, hogy letöltötte büntetést. A biztonsági őrizet szabálya 2004-ig kizárólag felnőtt személyekre vonatkozott, 2008-ban kiterjesztették a 18 és 21 év közötti fiatalkorúakra is.
A strasbourgi törvényszék elmarasztaló döntése felveti a kérdést: létezik-e kezelhetetlen, mindenfajta terápia ellen immúnis bűnöző, akit a társadalom kénytelen elviselni mindaddig, amíg gyengül benne az erőszakra való hajlama? A biztonsági őrizet alkalmazásának támogatói arra hivatkoznak, hogy a büntetés meghosszabbítása nem megtorlás, hanem megelőző intézkedés, amely önmaga ellen is védelmezi az erőszakra hajlamos személyt. A strasbourgi döntés nyomán több elítélt nyújtott be keresetet szabadon engedése érdekében.
Hamburg az első német város, amely szembesül a problémával. A rendőrség 24 órán keresztül figyeli azt az 53 éves férfit, aki július közepén hagyta el a börtönt, amelyben három évtizedet töltött szexuális erőszakcselekmények miatt. Húsz év után szabadlábra helyezték. Három hét elteltével ismét csuklójára került a bilincs, miután két nőt megerőszakolt. További nyolc évet kapott és azt követően biztonsági őrizetet. A róla készült pszichológiai szakvélemény alapján javasolták a biztonsági őrizet meghosszabbítását. Erre a megoldásra mondott nemet az EU. A Hanza-városba költözött férfi köteles ugyan rendszeresen jelentkezni a felügyeletével megbízott személynél, de a rendőrökkel macska-egér játékot űz, lakhelyét háromszor változtatta meg. Megfigyelésének költségei hetente ötvenezer eurót tesznek ki. Megélhetését a város által folyósított munkanélküli-segély fedezi.
A berlini igazságügyi minisztérium és a tartományi tárcák képviselői hamarosan összeülnek, hogy közös megoldást találjanak, mivel a tartományok bíróságai ellentétes nézeteket képviselnek. Az elektronikus lábbilincs alkalmazásáról is különbözők a vélemények.