Egyetért a szociális fórum. Ígéretes kezdeményezésnek tartja az új Széchenyi-tervet a Magyar Szociális Fórum (MSZF). A szervezet által kiadott hét végi közleményben az áll, hogy az MSZF helyesli az elképzelést, miszerint a kormány a munkaközpontú gazdaságpolitikát segítő területekre akarja átcsoportosítani az uniós forrásokat. A fórum teljes mértékben támogatja a kormányt abban, hogy elutasítson minden olyan kezdeményezést, amely Magyarország hitelfelvételét újabb hazai megszorító intézkedések bevezetéséhez kötné. Emellett azt szeretnék, hogy a lakhatás joga váljék alkotmányos alapjoggá. Ehhez azonban nélkülözhetetlennek tartják, hogy az új Széchenyi-tervben szereplő 5-10 ezer bérlakás helyett legalább 20-25 ezer bérlakás épüljön a következő években. Az MSZF szervezői augusztus 23-ra összehívják a Szociális Kerekasztalt, hogy az új Széchenyi-tervet szélesebb társadalmi körben is értékelni tudják. (D. L.)
Hatékony, célzott, a mikro-, a kis- és közepes vállalkozások számára előnyös és a gyakorlatban is működőképes rendszert hoz létre az új Széchenyi-terv a hazai pályázatíró cégek legfrissebb értékelései szerint. A Pályázatírók és Tanácsadók Országos Szövetsége (Pátosz) a napokban már meg is kezdte a szakmai egyeztetéseket a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel a január közepe után kiírandó gazdaságfejlesztési pályázatokról és a pályáztatási folyamatok egyszerűsítéséről. A szervezet szerint a 2004-től eddig nyilvánosságra hozott 24 tanulmányban szereplő több mint 120 javaslatukból többet is megfogadtak a terv vitairatának alkotói. A Pátosz alelnöke szerint „lendületes hozzáállás és a pályázatírók bevonása” jellemzi a mostani döntéseket.
Glósz Andrea hangsúlyozta: kifejezetten rövid idő alatt zajlott le a források áttekintése és az átcsoportosítások tervezése. A terv alkotói kialakították azokat az új pályázati programokat, amelyek jobban támogatják a hazai cégeket. A szakember szerint a pályázatok egyszerűsítése már megjelenik a tervezetekben. Így például olyan új kiírást is terveznek, amelyik a négymillió forint alatti támogatást igénylő kisvállalkozások részére készül úgy, hogy kifejezetten egyszerű legyen a pályázat elkészítése és benyújtása. – Fontos, hogy gyorsan jussanak el a források a támogatottakhoz, hiszen csak akkor lehet a munkahelyek számánál növekedésre számítani – fűzte hozzá Glósz Andrea. Az alelnök aláhúzta: az új Széchenyi-terv végrehajtásánál azt tartják majd az egyik legfontosabb szempontnak, hogy a programok kezelésére az eddigi egyirányú, merev hatósági ügykezelés helyett egy szolgáltató, partner jellegű szemlélet legyen a jellemző.
Más szempontból vizsgálta az új Széchenyi-tervvel kapcsolatos kormányzati elképzeléseket az uniós források hatékony felhasználásáról korábban több összefoglaló tanulmányt is készítő AAM Zrt. A cég első gyorselemzése szerint a terv komoly lehetőségeket nyújt a költségvetési egyensúly javítására. – Kevesen foglalkoznak azzal a szemponttal, hogy a fejlesztési forrásoknak jelentős hatása lehet a büdzsé egyenlegére is – jelentette ki lapunknak az AAM üzletágvezetője. Cserneczky Tamás leszögezte: az Európai Uniótól kapott átutalások közvetlenül se nem javítják, se nem rontják az egyenlegünket, ám a támogatott beruházások többféleképpen hatnak a költségvetésre. A brüsszeli források például többletbevételhez juttathatnak egyes piaci szereplőket, akik ezen keresztül több adót, járulékot fizetnek be az államkasszába. Az AAM szakértőinek véleménye szerint az új Széchenyi-tervben megjelölt célok ebből a szempontból is célzottabbak az előző kormány által elindított Új Magyarország fejlesztési tervnél. Cserneczky szerint a kis- és közepes vállalkozások előtérbe helyezése növelheti a foglalkoztatást, így az adóbevételeket is. A cég friss elemzése kitér arra, hogy amennyiben az épületenergetikai felújítások jelentős mértékben kiterjednek a közszférára – például iskolákra, egyetemekre –, akkor egyrészt számos megrendelés jut a kis építőipari cégeknek, másrészt akár évi százmilliárd forinttal is csökkenhet a költségvetés kiadása. – A megfelelő hangsúlyok mellett az ország úgy mérsékelheti a deficitet, hogy a Nemzetközi Valutaalap által erőltetett megszorítások is elkerülhetők – áll a gyorselemzésben.
Hasonlóképpen derűlátó a Magyar Pályázatkészítő Iroda (Mapi), amely már korábban nyilvánosságra hozta saját javaslatait az uniós források optimális átcsoportosításával kapcsolatban. – A Mapi üdvözli az új, láthatóan a rendszer egyszerűsítését célzó lépéseket – reagált az új Széchenyi-terv vitairatára Essősy Zsombor vezérigazgató, aki nemcsak a gazdaságfejlesztési, hanem a környezeti és energetikai, illetve a társadalmi megújulás elnevezésű uniós programok átalakítását is fontosnak tartja. A szakember hangsúlyozta: egy jól szervezett, valóban ügyfélbarát rendszerben a pályázó kiszabadítható az eddig használt merev korlátok közül, hiszen például nem a fejleszteni szándékozó vállalkozásnak kellene azzal foglalkozni, hogy vajon melyik programból érhetők el az általa tervezett beruházást segítő támogatások. A Mapi szerint a pályázati rendszer átalakítását célzó új intézkedéscsomag nagyon pozitív. Essősy szerint egy olyan szolgáltató jellegű intézményrendszer kialakulására van esély, amelyik nem a programokra vagy egy adott beruházási témára, hanem az ügyfélre figyel.
Az uniós források átcsoportosítását, a pályázati rendszer módosítását, illetve a támogatott célok újragondolását lényegében az Új Magyarország fejlesztési terv 2006-os megjelenése óta kérték a pályázatírók és a szakmai kamarák, érdemi módosításokra azonban az ígéretek ellenére sem került sor. A szakmai kritikák a rendszer alacsony hatékonyságát hibáztatták. Emiatt alakulhatott ki az a helyzet, hogy a hozzávetőlegesen 7000 milliárd forintnyi keretből mindössze 12 százalék jutott el a pályázókhoz a fejlesztési terv félidejéig, és a támogatások helytelen elosztása nyomán tovább növekedtek az egyes régiók közötti különbségek. A pályázatírók szerint a kifizetéseket jelentősen lelassította a pályázati rendszerhez tartozó bürokrácia és az intézményrendszer széttagoltsága. További problémaként fogalmazták meg, hogy a kis- és közepes vállalkozásokhoz csak a pénzek tíz százaléka került.
Az EU-s támogatásokra alapuló új Széchenyi-terv vitairatát július 28-án hozta nyilvánosságra az új kormány. A programhoz fűződő végrehajtási és pályázati rendszer elkészítésének határideje jövő év január 15-e. A terv 50 százalékra kívánja felemelni a hazai kis- és közepes vállalkozások részesedését az uniós támogatásokból. Közvetett módon, vagyis beszállítóként 3000 milliárd forinttal, közvetlenül, vagyis pályázatok útján pedig 500 milliárd forinttal kívánja támogatni a szektort.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!