Szigetek

Ö K O T E R R O I R

Hegyi Zoltán
2010. 08. 20. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Augusztus a szigetek ideje, a hajógyáritól a horvát felségvizeken át az egzotikus helyekig, ha van miből. Ha az elsőtől el is tekintünk, még mindig ott a kérdés, hogy mi vonzza a szárazföldi embert mágnesként a szigetek világába. Nyilván jó válasz, hogy a kollektív tudattalanban a rárakódott hamu alatt motoszkáló Atlantisz halovány emlékképe, az aranykor iránti vágy töredékei. Nem véletlen, hogy azt szoktuk mondani valamire, ahol nagyon jól érezzük magunkat, hogy a boldogság szigete. Feltűnő, hogy minél messzebb esik egy sziget a szárazföldtől, annál jobb. És mások az emberek, még ha ugyanannak a népnek a fiai és leányai, akiket ott hagytunk a parton. Ha Mykonoszon mikóniaiakkal táncol az ember Szent Ioannu napján, az már nem az a tánc, ami ott maradt Pireuszban. A szigetet határoló víz pedig egy rendkívül komoly őselem, ami nem a csapban terem, mint azt a Vízöntő embere feltételezné. Az elszigetelt élőhelyeken pedig az ott található flóra és fauna mind ökológiájában, mind evolúciójában különbözik a szárazföldi területeken tapasztaltaktól. Így aztán mindegyik szigetnek megvan a maga egyedi biológiai története. A szigeten élő populációk méretük, elszigeteltségük és páratlan jellegük miatt különösen érzékenyek az ember által okozott változásokra, így a földi fajok és közösségek védelmére irányuló erőfeszítések középpontjában állnak. Peter Mayhew, a yorki egyetem biológia tanszékének professzora a Miért különlegesek a szigetek? című esszéjében kifejti, hogy a szigetek rejtik a világ sok endemikus (sehol máshol nem élő) faját, és ezek némelyike, mint például a kivi már olyan régen elszigetelődött Új-Zélandon, hogy mára önálló családnak tekinthető. Vagy ott van a lemur, más néven gyűrűsfarkú maki. Ez a jószág a szárazföldön már kihalt, de Madagaszkáron kifogástalanul érzi magát. Így aztán egyedi jellegének és sebezhetőségének köszönhetően számos sziget már a konzervációs biológia terepének számít. Ezek közül talán legismertebb a Galápagos-szigetek, amelyekről Darwin azt írta, legfigyelemreméltóbb tulajdonságuk, hogy ez egyes szigeteket különböző fajok népesítik be. Lehet azonban, hogy ma már felelősségteljesebb magatartás megnézni erről egy ismeretterjesztő filmet, mint odamenni, és macerálni a gyíkokat.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.