Offshore-cég-tulajdonosok és külföldre, például Szlovákiába menekült vállalkozók keresik fel mostanában az adótanácsadással, társasági joggal foglalkozó szakértőket. Az üzletemberek többsége az új kormány adócsökkentő lépéseiről érdeklődik, s azt számolgatja: megérné-e hazahozni pénzét, vállalkozását. – Az irodámnál az elmúlt hetekben a közterhek enyhítéséről többen is tudakolóztak – mondta lapunknak Walde Zsolt ügyvéd. A jogi képviselőt megkereste például egy többféle szolgáltatást is nyújtó cég tulajdonosa. A magyar vállalkozó Németországban hozta létre társaságát, amely kizárólag Nyugat-Európa más államaiban tevékenykedik. Bár a cégnek nincsenek magyar ügyfelei, az üzletember most mégis azon gondolkozik, hogy az eddigi és a jövőbeni adócsökkentés hatására hazaköltöztetné vállalkozását. Walde Zsoltnál jelentkeztek offshore céggel bíró személyek is, akik szintén arra voltak kíváncsiak, jól járnának-e anyagilag, ha visszatelepülnének Magyarországra.
Bár az üzletemberek egyelőre csak tapogatóznak, a cégjogász úgy látja: ha a társasági adó után a közeljövőben a kormány a személyi jövedelemadót is csökkenti, akkor tömegesen térhetnek haza azok, akik korábban éppen a magas terhek miatt választották például Szlovákiát. Mint a jogász fogalmazott, egyesek komolyan vették azt a kijelentést, miszerint el lehet innen menni, s el is mentek.
*
Némelyek csak azért hoztak létre társaságot északi szomszédunknál, hogy autót vásároljanak. Miután a járművet – a hazainál alacsonyabb közterhek kifizetésével – megvették, szlovákiai cégükkel nem is foglalkoztak tovább. Akadnak persze olyanok is, akik kihasználják a szlovák társaság nyújtotta előnyöket. Az ügyvéd példaként az autókölcsönzőket említette. A magyar ügyfél Magyarországon használja a kocsit, idehaza, magyar üzletemberrel állapodik meg, de a jármű mégis szlovák rendszámú. – Könynyen megeshet, hogy az autó száz kilométert sem futott északi szomszédunknál, az ügylet után azonban mégsem itthon, hanem Szlovákiában fizetnek a hazainál kisebb mértékű adót – magyarázta a jogi képviselő. Walde Zsolt szerint a közteherenyhítés miatt éppen az így működő társaságok költözhetnek nagy számban vissza. Az adócsökkentés után ugyanis értelmetlenné válik majd az efféle cégek működtetése. Az ügyvéd becslése szerint több ezer vállalkozás jöhet haza, s nem csak anyagi megfontolások miatt. A külföldi cég fenntartásának teendőit sokan nyűgként élik meg. Ha beszélik is az ország nyelvét, a jogszabályváltozások, a hivatali ügyintézés nehézségeket jelenthet.
Az ugyanakkor feltételezhető, hogy az offshore cégekbe, adóparadicsomi számlákra menekített pénzek nem áramlanak vissza, legalábbis legálisan nem. Walde Zsolt kifejtette: aki offshore társaságon keresztül vitte külföldre a pénzét, az vagy befektette a summát, vagy már rég hazahozta, csak arról az adóhivatal nem szerzett tudomást. A jogász így azt feltételezi, hogy a külföldön landolt vagyonok továbbra is kint maradnak, ám azt elképzelhetőnek tartja, hogy a tényleges tevékenységet folytató offshore cégek egyikét-másikát hazacsábíthatja az adócsökkentés. Másként látja a helyzetet Vámosi-Nagy Szabolcs. Az Ernst & Young adószakértője szerint a korábban bevezetett offshore-adóamnesztiával akár több ezren is élhettek. Elsősorban azért, mert a jogszabály mentességet biztosít, így az adóhivatal nem vonhatja vagyonosodási vizsgálat alá a vagyonukat külföldről hazahozó személyeket. Az APEH korábbi elnökhelyettese megemlítette azt is: sokan már csak azért sem költöztetik vissza cégüket, vagyonukat, mert attól félnek, hogy felkerülnek a hatóságok feketelistájára, s több ellenőrzést is indítanak majd ellenük.
A terhek enyhítése miatt több befektető is megkereste a KPMG adótanácsadó céget – mondta kérdésünkre Beer Gábor, a vállalkozás partnere. Az érdeklődő üzletemberek leginkább az egykulcsos, 16 százalékos személyi jövedelemadóról kérdezősködtek. Beer Gábor úgy látja, ha a kormány bevezeti ezt a szabályt, hazánk repülőrajtot vehet. Térségünkben, például Szlovákiában is nagyobb közterhet szednek, így az alacsony adó bevezetése után a külföldi befektetők valóságos versenyt futhatnak majd Magyarországért. – Amely cég hamarabb veti meg a lábát egy alacsony közterheket szedő, jó infrastruktúrájú államban, könnyűszerrel megelőzheti a konkurens vállalatokat – magyarázta a szakértő. Ám gyorsan hozzátette: az üzletemberek csak akkor lépnek, ha az adójogszabályok megjelennek hivatalos lapunkban, a Magyar Közlönyben.
Jön az új Széchenyi-terv. Szerdán mutatja be a második Széchenyi-tervet Orbán Viktor miniszterelnök, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter és Fellegi Tamás, a fejlesztési tárca vezetője – közölte tegnap a Hír Televízió. A második Széchenyi-terv hét programból áll majd, és kiemelt területként kezeli az egészségipart, a zöldgazdaság-fejlesztést, a lakásprogramot, az üzleti környezet fejlesztését, a növekedést és az innovációt. A tervtől a kormány egymillió új munkahely megteremtését várja. Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője nagy vonalakban felvázolta, mit tartalmaz majd az új Széchenyi-terv. Eszerint a programban helyet kap a vállalkozások helyzetbe hozásának célkitűzése, amelyet adócsökkentéssel és egyszerűsítéssel, a korrupció visszaszorításával, a gazdasági jogbiztonság megteremtésével, valamint különböző piactorzító elemek kiiktatásával kíván megvalósítani a kabinet. Szijjártó Péter kijelentette: az új terv természetesen épít arra a sikerre, amelyet elődje hozott, hiszen a Széchenyi-terv a 1998 és 2002 közötti polgári kormány egyik legsikeresebb programja volt.
