Jelentés Sajóbábonyról. Elkészült a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának jelentése a Borsod megyei Sajóbábonyban tavaly november közepén történt eseményről és az azzal összefüggő jogértelmezési problémáról. Sajóbábonyban 2009. november 14-én lakossági fórumot tartott a Jobbik, majd másnap elszabadultak az indulatok a feloszlatott Magyar Gárda egyenruhájába öltözött csoport és a roma lakosság között. Az ombudsman közölte: rendfenntartó erők kellő időben való átirányítása esetén megakadályozható lett volna a romák által fenyegetőnek tartott gépjárművek megjelenése Sajóbábonyban, illetve megelőzhető lett volna a támadó jellegű cselekmények bekövetkezése. Ismert, hogy a feldühödött cigányok egy csoportja fejszékkel és kapákkal támadt a Magyar Gárda aktivistáira, és megrongált két személyautót. A súlyosabb összecsapást a kivezényelt rendőrök határozott fellépése akadályozta meg. (MTI)
Befejeződött az iratismertetés a romagyilkosságok ügyében – nyilatkozta tegnap Gerecs Krisztián, K. István gyanúsított ügyvédje. A jogi képviselő szerint a nyomozó hatóság a társadalmi elvárások és a politikai nyomás miatt kapkodva dolgozott, így a nyomozást összecsapták. Hozzátette: több bizonyítékról, például a bűncselekmény helyszínén rögzített lábnyomról kiderült, hogy nem az ügyfeléé. K. István lapunknak adott nyilatkozatában azt mondta: „A gyilkosságokhoz nincs közöm. Embert soha nem öltem. Igaz, egyes helyszíneken jártam, és megpróbáltam a lakosság figyelmét felkelteni a hazánkban dúló súlyos társadalmi problémákra.”
– A romagyilkosság-sorozat bizonyítékai között lehet olyan is, amelyet nem biztos, hogy törvényes úton szereztek be – állította Bérdi Zsolt, K. Árpád védője a Független Hírügynökségnek. Hangsúlyozta: a gyilkosságsorozat nyomozásakor egyes kérdésekben a rendőrség minden tőle telhetőt megtett, vannak azonban olyan elemei is az eljárásnak, amelyeket nem derítettek fel kellő mélységben. Az ügyvéd beszélt arról is, hogy a rendőrség főként szakértői véleményekre tud támaszkodni, fegyver- vagy hemogenetikai szakvéleményre, illetve olyan adatokra, mint a híváslisták. Személyi bizonyíték, azaz konkrétan a történtekről szóló tanúbeszámoló viszont nincs. Az igaz, hogy a négy elfogott gyanúsított között volt, aki tett vallomást, a beszámolókban azonban – úgy látja – vannak érdemi ellentétek. Szerinte a bíróságnak kell majd állást foglalni abban a kérdésben, hogy a támadások helyszínein ki volt az, aki „meghúzta a ravaszt”. Bérdi Zsolt kijelentette: védence tagadja, hogy járt volna az emberölések helyszínén, így nem vett részt sem a gyilkosságok előkészítésében, sem a végrehajtásában, sem pedig a bizonyítékok utólagos eltüntetésében.
Az ügyvéd szerint a tárgyalás télen kezdődhet el, hiszen a bíróságnak 35 ezer oldalnyi nyomozati iratot kell előtte áttekintenie. Úgy véli, hogy a vádindítvány augusztus végére készülhet el.
– A közeljövőben sajtótájékoztatón ismerteti a romák elleni, hat halálos áldozatot követelő támadássorozat nyomozati adatait az ügyben eljáró Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) – közölte lapunkkal Csécsi Soma, a nyomozó hatóság helyettes szóvivője. Az NNI bűnszervezetben, több emberen elkövetett emberölés, rablás, lőfegyverrel való visszaélés, valamint rongálás miatt mind a négy előzetes letartóztatásban lévő gyanúsítottal szemben vádemelést javasol.
Ismeretes: a gyilkosságsorozat feltételezett elkövetőit tavaly augusztus 21-én fogta el a Nemzeti Nyomozó Iroda terrorelhárító szolgálata. Emberölés gyanújával K. Árpádot, K. Istvánt és P. Zsoltot tartóztatták le, míg Cs. István ellen bűnsegédlet a gyanú. A gyilkosságsorozat Galgagyörkön kezdődött 2008 nyarán, míg utoljára 2009. augusztus 3-án Kislétán csaptak le a feltételezett elkövetők. A kislétai és a tiszalöki bűncselekményben egy-egy ember halt meg, Nagycsécsen és Tatárszentgyörgyön szintén ketten vesztették életüket.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!