Tükröződések és fénytörések

L Á T - H A T Á S Nyolcadik alkalommal rendezte meg a Nemzetközi Kepes Társaság a nemzetközi fényszimpóziumot, ezúttal Reflections/Refractions címmel a pécsi Művészetek Házában, július 28–31. között. A neves hazai és nemzetközi tudósok, művészek, technológusok részvételével lebonyolított háromnapos konferenciát kísérő kiállítás augusztus 8-ig tekinthető meg a Művészetek Háza termeiben.

P. Szabó Ernő
2010. 08. 11. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Tükröződések és fénytörések – magyarra fordítva ezt jelenti a konferencia és a hozzá kapcsolódó kiállítás címe, amelynek kiválasztása már csak ezért is stílusosnak mondható, mert Pécs, a rendezvény helyszíne a maga gazdag művészeti hagyományaival, a XX. századi magyar és egyetemes művészetben játszott szerepével eleve sajátos nézőpontot kínál a témában végzett vizsgálódásokhoz.
Gazdag hagyományokra tekinthetnek vissza e kutatások, hiszen a XX. századi magyar művészetben a magyar alkotók kiemelkedő szerepet játszottak a fény természetrajzának, a művészetben való alkalmazhatóságának a vizsgálatában, Moholy-Nagy László, Nicolas Schöffer vagy éppen Kepes György ilyen vonatkozású kutatásai széles visszhangot keltettek a művészet és a tudomány világában. „Az utolsó egy-két évtizedben pedig – fogalmaz Csáji Attila, a Magyar Kepes Társaság elnöke a rendezvényt a közönség figyelmébe ajánlva – a fény egyre markánsabb szerephez jutott a látványkultúrában. A társaság rendezvényei, kiadványai segítségével áttekinthetőbbé kívánja tenni azt a folyamatot, amelyben a művészek meghódítják és humanizálják az optoelektronikai eszközöket: a lézert, a holográfiát, a száloptikát, a szkennereket, vezérlő elektronikákat, a fluoreszcencia jelenségeit…”
Hogy az elképzelések figyelmet érdemelnek, jól érzékelteti, hogy az idén is nagy számmal vettek részt neves külföldi szakemberek a konferencián. Az előadások szövege nyilvánvalóan újabb publikációban válik majd hozzáférhetővé. Egyelőre a művek beszélnek önmagukért a tárlat különböző – experimentális fotó, kinetikus és konkrét művészeti – szekcióiban.
A legvilágosabban pedig éppen azok, amelyek a sötét termekben szerepelnek, hiszen a fényművészet szekcióban bemutatott, holográfiát, lézert használó művek hatása annál erősebb, minél sötétebb körülöttük a tér, amelyben egyes részeik fölragyognak. Mengyán András egyik fényinstallációja, a led vezérlésű kinetikus fényoszlopainak együttese akár azt is a néző eszébe juttathatja, hogy nagyméretben, köztereken is éppen olyan revelatív hatást gyakorolhatnak e művek nézőikre, mint a kiállítóterem dimenziói között. Vagy éppen nagyméretű, belső közösségi terekben: Bolygó Bálint, a Pécsről származó, szüleivel gyermekként Angliába került, de hazai kapcsolatait ma is intenzíven ápoló fiatal alkotó fényinstallációja a tükör által eltérített lézerfényt üvegpoharakból komponált csillárra vetíti, s azok szórják szét a mozgó, körbeforgó, hasonló formákat öltő, de sosem ismétlődő fényt a terem falaira. Ő Angliában egy hasonló műre nemrég megbízatást is kapott.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.